Frissítés:

A Politico alapján írt cikkünk megjelenését követően reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Szerkesztőségünknek azt írták, „Álhír, hogy Magyarország megvétózta volna a nyilatkozatot. Megvártuk a Venezuelából beérkező jelentéseket, majd azok tanulmányozása után csatlakoztunk az Európai Unió közös állásfoglalásához." 

Korábban arról írtunk, hogy az uniós országoknak nem sikerült egységes álláspontot képviselnie a  venezuelai vitatott választásokkal kapcsolatban, miután Magyarország megvétózta a nyilatkozatot. A jelentés felhívta volna a figyelmet a szavazás állítólagos problémáira és szabálytalanságaira - mondta a POLITICO-nak két, a megbeszéléseket ismerő tisztviselő.

Nicolás Maduro venezuelai elnököt a kormány által ellenőrzött választási testület a július 28-i elnökválasztásának győztesévé nyilvánította. Maduro a szavazatok 51 százalékát, míg ellenfele Edmundo González Urrutia 44 százalékát tudta megszerezni. Az ország vezetése azonban semmiféle magyarázatot nem adott arra, hogyan is számolták és ellenőrizték az eredményeket.

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője ezt követően saját nevében tette közzé a nyilatkozatot, amely szerint a hazai és nemzetközi megfigyelők hiteles jelentései szerint a választásokat számos hiba és szabálytalanság tarkította.

Felismerve, hogy  Magyarország valószínűleg hajthatatlan marad, Borrell kedden a saját nevében adott ki egy második nyilatkozatot is ahelyett, hogy az EU 27 tagállamának támogatását kérte volna.

A venezuelai ellenzék által a nyilvánosság számára hozzáférhető adatok gyökeresen eltérnek az ország hatóságai által bejelentettektől

- áll Borrell második nyilatkozatában.

Magyarország vétója ékes példa az EU külpolitikájának alapvető működési nehézségére, mivel a döntésekről - beleértve a Venezuelával szembeni esetleges jövőbeli szankciókat is - a blokk 27 tagországának egyhangúan kell megállapodnia. 

A kialakult helyzetre tekintettel Németország jelenleg saját szankciókat fontolgat a dél-amerikai ország rezsimjével szemben.

Johannes Wagner zöldpárti politikus, a Bundestag dél-amerikai országokkal, köztük Venezuelával foglalkozó küldöttségének elnökének, Hans von der Burchardnak azt mondta, hogy egy ilyen lépést alaposan meg kell vizsgálni. Konstantin Kuhle, Wagner helyettese a liberális FDP-ből pedig már úgy fogalmazott, hogy az EU-nak keményebb szankciókat kellene fontolóra vennie a venezuelai vezetés ellen.

Az uniós országok keddi első megbeszélése során a szankciók megvitatása még nem valósult meg, ugyanis a tagállamok szerint először az EU-nak kellene hatást gyakorolnia Maduróra, hogy nagyobb átláthatóságot biztosítson a választásokkal kapcsolatban – emelte ki Hans von der Burchard.

Venezuela választ: a fasisztáktól rettegő Maduro már vérfürdőt vizionál

Elnökválasztást rendeznek Venezuelában, a nagy kérdés, hogy a jelenlegi államfő, Nicolás Maduro elfogadja-e a népakaratot, és hatalomra engedi-e az elsöprő támogatottsággal bíró ellenzéket. Az elemzők szerint erre csekély az esély, és ha még be is adná a derekát, nehéz helyzetbe csöppenne az új elnök. Az infláció még mindig magas, az elvándorolt mintegy 8 millió főt pedig megfelelő lehetőségekkel és körülményekkel vissza kellene csábítani az országba. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint a nehézségek csak egy nemzetközi befektetési- és segélycsomag segítségével megugorhatók. Bővebben itt olvashat a témáról.