A hidegháború végének kiemelkedően magas védelmi kiadásai óta eltelt harminc év, és az infláció hatása azt eredményezte, hogy miközben a kilencvenes években volt egy jelentős csökkenés, megfordult a trend az ezredforduló tájékán, és 2015 óta folyamatosan növekszik a világ védelemre költött erőforrásainak mennyisége – nyilatkozta Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádiónak.

Tavaly ez a kiadás 3,7 százalékkal bővült, és elérte a 2240 milliárd dolláros szintet, ami már bőven meghaladja a hidegháborús szintet.

Ez annak tudható be, hogy a világban egyrészt a nagyhatalmak fegyverkeznek, másrészt pedig számos olyan konfliktus alakult ki a 2010-es években, amelyek regionális fegyverkezést eredményeztek

– mondta a szakértő.

Mindez több stratégiai sokkhoz volt köthető, amelyek közül a legjelentősebb az orosz–ukrán háború kezdete volt, ugyanis az orosz agresszió a területvédelmi képességek megerősítésére ösztönzött számos európai államot. 

De a terrorizmus problémája, az Iszlám Állam tevékenysége, a szíriai polgárháború elhúzódása és általánosságban a válságok kiterjedése Európa szomszédságában, mind abba az irányba hatott, hogy többet költenek az országok a védelemre

– magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Az európai államok közel kétharmada már tavaly elkezdte növelni a védelmi kiadásait, de

azért azt egyértelműen látjuk, hogy a hidegháború óta szinte kivétel nélkül minden évben az Egyesült Államok részesedése 40 százalék környékén volt a globális védelmi kiadásokból

– jelentette ki a szakértő.

Ahhoz, hogy Európa katonai képességei a NATO-n belül ki tudják váltani az Egyesült Államok szerepét, legalább húsz évig tartó, vagy egy rövid ideig, 5-6 évig tartó nagyon intenzív, nagyon komoly költségekkel járó fegyverkezés kellene.

Ha azt vesszük, hogy a politikai döntéstől a megvalósításig bármilyen haderőfejlesztéshez tízéves időtáv tartozik, akkor a 2030-as évek közepe előtt nem reális feltételezni, hogy Európa ellensúlyozni tudna egy olyan helyzetet, amikor az Egyesült Államok nem tudna kellő erőforrásokat csoportosítani Európa védelmére

– vélekedett Csiki Varga Tamás.