Belgiumból, Franciaországból, Olaszországból, Németországból, Lengyelországból, Máltáról és más országokból az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) vezetésével mintegy 5-10 ezren gyűltek össze kedden a belga fővárosban, hogy "megkongassák a vészharangot" az idei utolsó EU-csúcs előtt az unió gazdaságirányítási szabályainak reformjára vonatkozó tervek miatt. A december 14-én és 15-én sorra kerülő vezetői találkozón az ukrán csatlakozásra és a pénzügyi segélyekre, a Közel-Keletre, az uniós bővítésre és az EU költségvetésének felülvizsgálatára összpontosítanak a tagállamok elnökei, utóbbi részét képezik a reformtárgyalások is.

Nem a megszorítás az egyetlen út

A szakszervezeti képviselők szerint ez az esemény az utolsó pont, amely a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjában a súlyos megszorító intézkedésekhez való visszatérést jelzi.

A sztrájkolók márpedig határozott üzenetet kívánnak küldeni az EU vezetőinek arról, hogy a tervezett megszorítások nem az egyetlen választási lehetőség Európa számára, hanem inkább szándékos politikai döntések eredménye és csak mélyíti a szociális válságot.

Ezért radikálisan újra kell gondolni – mondta Esther Lynch, az ETUC főtitkára a The Brusssels Times-nak. 

Kifejtette: inkább egy olyan politikát szorgalmaznak, amely a társadalmi igazságosságot előmozdítja a közszolgáltatásokba való fokozott befektetések, az igazságos klímaváltozás, a magasabb bérek és a minőségi munkahelyek, továbbá az erősebb szociális védelem és a nyugdíjcsökkentések megszüntetése révén. Nagyobb átláthatóságot követelnek abban is, hogy az uniós szinten meghozott döntések milyen hatással lesznek a nemzeti költségvetésekre.

A társadalmi leépülés réme fenyeget

A megszorítások kísértete főként az EU szociális kiadásainak csökkentésével fenyeget. Az oktatásba való befektetés – amely már eleve gyengült az elmúlt években – különösen aggodalomra ad okot több országban, ezért érzik szükségét az európai szintű tiltakozásra. 

Az alacsony fizetések, a bizonytalan szerződések és a privatizáció egzisztenciális fenyegetést jelentenek a tanárok számára az egész kontinensen – figyelmeztetett Susan Flocken, az Európai Szakszervezetek Oktatási Bizottságának (ETUCE) európai igazgatója, hozzátéve, hogy határokon átnyúló szolidaritásról van szó. 

A szolgáltatóipar képviseletében olasz tüntetők arról beszéltek a sajtónak, hogy a 2009-es pénzügyi válságot követően a megszorítások keserű hatását országuk idegenforgalmi ágazata nagyon megszenvedte. Ezért azt akarják, hogy az uniós intézmények tudják, a megszorítások nem működnek, mert azok szembe mennek az emberekkel.

A jelenleg vita tárgyát képező Stabilitási és Növekedési Paktum márpedig megakadályozná, hogy a tagállamok a válságból való kiutat finanszírozzák, ami súlyos lépésekre kényszerítené őket – figyelmeztettek a sztrájkolók. 

Mindent megtesznek Ukrajnáért?

A sorsdöntő EU-csúcs előestéjén a tagállamok utolsó órás tárgyalásokat folytatnak, hogy megállapodás szülessen az EU költségvetésének növeléséről, de nem értenek egyet abban, hogy hol vonjanak meg forrásokat – például szándék, hogy csökkentsék minimálisra a kiegészítő nemzeti hozzájárulásokat, és csoportosítsák át a fel nem osztott forrásokat a megélhetési válság kezelésére. Minden delegációnak különböző kérései vannak a migrációval és a védelemmel kapcsolatban is – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő az Euractiv-nak. A 98,8 milliárd eurós csomagról szóló megállapodás kimenetele ezért még kérdéses, amelyet az Európai Bizottság júniusban terjesztett elő 98,8 milliárd eurós összeggel – ez 66 milliárdnyi friss pénzt tartalmaz, hogy növelje a kezdeti hétéves költségvetést, amely kimerült olyan válságokban, mint például Ukrajna támogatása és a COVID-járvány. Az uniós költségvetési csomag prioritásként 50 milliárd eurós segélyt is tartalmaz Ukrajnának, amely ellen az októberi EU-csúcson több vezető – köztük Belgium, Németország és Dánia – felszólalt. Magyarország kedden jelezte, hogy zöld utat adhat egy ukrajnai „csomagszerződésnek”, ha Brüsszel feloldja minden, jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak miatt befagyasztott forrását. A Bizottság várhatóan 10 milliárd eurós uniós finanszírozást fog felszabadítani, hogy ne bukjon el az egész csomag.

Európa bázisát fenyegetik

A tervezett reformok okozta magas államadósság Olaszországot és Belgiumot érintené a legsúlyosabban, holott az EU pénzügyi válság óta tartó fiskális politikája eleve felelős a mai, "összetört" rendszerekért – vélik a tiltakozók. Ezért további súlyos gazdasági körülményektől tartanak, amelyek ráadásul egyre közelebb sodorják a választókat a szélsőjobboldali jelöltekhez.

Ezzel éles ellentétben állt viszont az EU járványra adott válasza, amely az akkori szolidaritási mechanizmusok által azt bizonyította, hogy az intézmények képesek elkölteni a szükséges pénzt az európaiak számára fontos dolgok – az egészség és a munka – védelmére. A szakszervezetek amiatt csalódottak, hogy nem sikerült megismételni ezt a fiskális választ.  

A megszorítások utolsó hulláma a Brexithez vezetett – idézte fel Jude Kirton-Darling, az ipari szövetség főtitkár-helyettese, aki szerint viszont a következő elvonások már Európa bázisát fenyegetik.