Az EP által elfogadott javaslat célja az lenne, hogy egy közös séma alapján rendszerezné az európai parlamenti választás menetét, illetve május 9-én bonyolítaná le EU-s szinten. Bevezetne egy úgynevezett transznacionális listát, mint egy szavazati lehetőséget. Ezen az uniós állampolgárok 27 főt választhatnának meg a teljes EU területéről, továbbá az elképzelés szerint a második voksolási lehetőség a nemzeti választókerületben lenne érvényesíthető. Ezek mellett az új rendszer lehetőséget biztosítana arra is, hogy az Európai Bizottság elnökére közvetlenül adhassák le voksaikat a választópolgárok.

A tagállamok tiltakoznak

A soros svéd EU elnökség által végeztetett felmérés eredményei szerint az uniós országok többsége hezitál, vagy éppen aktívan ellenzi a választási törvény reformjára vonatkozó javaslatok pontjait. Itt érdemes emlékezni  arra, hogy az uniós választási törvény reformjára irányuló eddigi kísérleteket a tagállami kormányok elutasították, mivel attól tartottak, hogy ilyen módon a választások túlzott mértékben transznacionálissá válnának.

A tagállamok öt fokozatú skálán helyezhették el, hogyan viszonyulnak a parlamenti javaslat egyes pontjaihoz:

  • elfogadható;
  • megvitatható;
  • nem elfogadható;
  • még nincs álláspont;
  • nincs jelzés.

Az álláspontokat a tagállami miniszterek június végi ülésén tárgyalták.

A javasolt reformok közül a legerősebb ellenállás azzal a lehetőséggel szemben mutatkozik, hogy az uniós polgárok közvetlenül válasszák az Európai Bizottság elnökét. Mindössze egy ország támogatja, öt ország további vitát kér, 14 pedig ellenzi. Ez nem csoda, hiszen a Bizottság egy ilyen választási formában közvetlen választói legitimációt kapna, ez pedig erősítené a politikai befolyását a tagállamokkal szemben.

A transznacionális lista állításra vonatkozó javaslatot csak három tagállam kormánya támogatja. Hét kormány további vitákba bocsátkozna a listáról, valamint 11 kormány adott hangot nemtetszésének. Egyértelmű, hogy a tagállamok nemzeti hatáskörben tartanák a képviselők delegálását az EP-be.

A választójogi korhatár 16 éves korra csökkentésének javaslatát csak hét ország támogatja, további hét ország további vitát kér a kérdésről, 10 pedig ellenzi azt. A levélszavazás bevezetése – beleértve a harmadik országokban élő uniós polgárokat is – mellett csak öt tagállam foglalt állást, hat további vitát kezdeményezne, 12 pedig ellenezte.

A legtöbb támogatást a javaslat azon része kapta, amely szerint közös küszöbértéket kellene megállapítani, amely szerint egy pártnak vagy jelöltnek a nemzeti szavazatok legalább 5%-át kell megszereznie ahhoz, hogy mandátumot nyerjen. 17 ország támogatta ezt a javaslatot. 

Röviden az eredeti EP javaslatról

A képviselők által javasolt rendszerben minden választópolgárnak két szavazata lenne. Az egyikkel a nemzeti választókerületeken belül választanának képviselőt az Európai Parlamentbe, a másikkal pedig további 27 mandátum sorsáról döntenének egy transznacionális listán keresztül.

Az uniós választókerület listáin kötelező földrajzi képviselet biztosítaná, hogy a kisebb tagállamok se kerülhessenek versenyhátrányba a nagyobb tagállamokkal szemben. A javaslat szerint a transznacionális listára európai választási formációk, például nemzeti politikai pártok és/vagy országos választói szövetségek koalíciói, illetve európai politikai pártok állíthatnának jelöltet.

Az uniós képviselők a nemek közötti egyenlőséget is fontosnak tartják, ezért szorgalmazzák az úgynevezett cipzár-elv alkalmazását – mely szerint a női és férfi jelöltek felváltva követik egymást a listán – vagy a nemek közötti arányokat biztosító kötelező kvóták bevezetését.

Az uniós parlament azt is szeretné elérni, hogy a szavazás minden országban egységesen mindig május 9-én kerüljön lebonyolításra és a választási folyamat felügyeletéről, az új szabályok betartatásáról egy európai választási hatóság gondoskodjon.

EP választások 2024 – lesz változás?

Az Európai Parlament elfogadott javaslatában megfogalmazott elképzelések egyelőre nem lépnek életbe a tagállamok határozott tiltakozása miatt. A történések alapján, a jövő évi európai parlamenti választások a megszokott rendszerben kerülnek majd megrendezésre.