Már javában zajlanak az uniós választások, amelyen június 6-9-e között a következő ötéves ciklusra 720 képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe a polgárok.

A tagállamok népességükkel arányosítva eltérő számú politikust delegálnak az EP-be, tehát egyrészről a súlyuk meghatározza befolyásukat.

Kapcsolódó

Másrészről, viszont alapvetően minden tagállamban egyfajta „népszavazásnak”, „pontos közvélemény-kutatásnak” vagy „politikai szépségversenynek” számít a választás, hiszen közvetlen belpolitikai következménye nincs, de nagy jelentőséggel bír a tagállamok soron következő választásaira nézve. 

Németország

Németország, az EU legnagyobb és gazdaságilag legerősebb tagállama, mindig kulcsszereplő az európai politikában, hiszen 96 képviselőt küld az Európai Parlamentbe. Az európai parlamenti választásoknak két fontos tétje van. Egyrészről, a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok munkájáról szóló „népszavazás” lesz, annak tudatában, hogy nem egészen egy éven belül – 2025 tavaszán – Bundestag, azaz parlamenti választások következnek, így a mostani szavazás lendületet adhat a kampánynak, főleg a választások esélyesének a CDU/CSU pártszövetségnek.

Ez abból a szempontból érdekes, hogy a jelenlegi kormánykoalíció, amely a szociáldemokratákból (SPD), a Zöldekből és a Szabad Demokratákból (FDP) áll, jelentős politikai kihívásokkal néz szembe, amiket eddig mérsékelt sikerrel kezeltek.

Másrészről, kiemelt figyelem kíséri az AfD szereplését, a nagy kérdés, hogy megerősödik-e a szélsőjobboldal? Az elmúlt időszak eseményeinek és botrányainak tudatában egyelőre ez kétséges, sikerük objektív mércéje az lehet, hogy befutnak-e a második helyre a CDU/CSU pártszövetség mögött?

Franciaország: nagyot változhat a politikai erőtér

Emmanuel Macron francia elnök pártja, a La République En Marche (LREM), komoly kihívásokkal néz szembe a jobboldali politikai spektrum szereplői, különösen Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) részéről. A francia választások eredményei nagy hatással lehetnek az ország EU-val kapcsolatos politikájára, különösen a költségvetési és migrációs kérdésekben. 

Le Pen euroszkeptikus nézetei és szimpátiája a magyar kormány iránt, jelentős változásokat hozhat az EU politikájában, ha pártja jól szerepel.

A francia választási eredmények komoly súllyal bírnak, hiszen összesen 81 mandátum kiosztásáról döntenek. 

Az európai parlamenti szavazás előtti célegyenesben a Nemzeti Tömörülés támogatottsága tovább emelkedett, és elérte a 33 százalékot, míg Macron kormánykoalíciója 16 százalékra esett vissza, a szocialisták pedig 14,5 százalékon állnak – derül ki a Le Monde legutolsó felméréséből.

A tétek tehát nagyok Le Pen és Macron számára egyaránt. Az előbbi egy komoly eredménnyel ráfordulhat a 2027-es elnökválasztásra, erőt mutathat és reményt sugározhat a híveinek, míg az utóbbi számára az a tét, hogy mindaddig képes legyen megmaradni az ország első emberének, valamint képes legyen előkészíteni esetleges jövőbeni európai karrierjét.

Olaszország: jobboldali mérkőzés

Itáliában szinte “lefutottnak” tekinthető a verseny, hiszen minden bizonnyal tetemes fölénnyel fog győzni Giorgia Meloni miniszterelnök pártja, a Fratteli d’Italia, melynek az összesen elnyerhető 76 mandátum közel 30 százalékát vetítik előre a közvéleménykutatók. A második helyre valószínűleg a Demokrata Párt érhet be, hogy mennyivel marad le Meloni pártja mögött, azt majd vasárnap este megtudjuk. Sokkal érdekesebb a másik két kormánypárt a Matteo Salvini vezette Lega és a Forza Italia helyzete. Amióta 2019-ben a Lega óriási győzelmet aratott az EP-választáson megfordult a szerencse, és hiába lettek a következő parlamenti választáson a győztes koalíció tagjai, mégis a Fratteli d’Italia adhatta legerősebb pártként a miniszterelnököt. Jelenleg mindkét kisebbik kormányerő szinte a megmaradásáért küzd, mert egy természetesnek mondható folyamat részeként a jobboldali választók Giorgia Meloni mögött tömörülnek.

Meloni jelentős győzelme az olasz belpolitikában elsősorban saját, európai porondon pedig a jobboldal szerepét erősítheti meg.

Lengyelország: középpontban a biztonság

Ha van valami, ami összeköti a lengyel kormányzó és ellenzéki pártokat, akkor az a szilárd elkötelezettségük Ukrajna támogatása mellett Oroszországgal szemben. Lengyelország, amely Fehéroroszországgal és az orosz Kalinyingrádi enklávéval is határos, az utóbbi időben jelentősen növekvő számú, a határon átkelni próbáló illegális határsértést tapasztalt. Ezzel az EP kampány legfontosabb témai közé került a migráció elleni küzdelem is. Ezen témákban a két legpotensebb politikai párt nem mutat szignifikáns különbséget, ilyen formán külön érdekes lesz követni a lengyel eseményeket.

Donald Tusk miniszterelnök kormányzó Polgári Koalíciója és az ultrakonzervatív ellenzéki Jog és Igazságosság, amelyek jelenleg fej-fej mellett állnak a közvélemény-kutatásokban, egyaránt Lengyelország biztonságát helyezték európai választási kampányuk középpontjába. A PiS kampánya abban mutatkozik meg, hogy a lengyel zloty euróra való átváltásától való félelemre, az emelkedő energiaárakra és az EU éghajlat-politikájának a gazdákra gyakorolt hatásra épít.

A legújabb közvélemény-kutatások szerint a két nagy párt 30 százalék körüli arányban messze vezet a többiek között. A választási részvétel általában alacsony, ezért a kulcskérdés az lesz, hogy mely párt lesz képes megszólítani a törzsszavazóit és elvinni őket a szavazófülkékbe. Lengyelországban 53 mandátum sorsáról döntenek a választók.

(A cikk szerzője, Tieger Endre, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője)