Az Európai Bizottság elnöke Prágában kijelentette, hogy minden uniós tagállam nemzeti hatásköre volt és marad is az energiamix meghatározása. Ezzel a kijelentéssel Ursula von der Leyen elismerte az atomenergia központi szerepét a cseh energiarendszerben. A beszédében kiemelte, az energetikai beruházásokhoz nyújtott tagállami támogatásokat továbbra is jóváhagyja majd az európai szabályozó hatóság, amennyiben a transzakciók megfelelnek a jogszabályoknak. 

Atomenergia: két tábor

Az európai politikában régóta nagy vita zajlik az atomenergia szerepéről és jövőjéről. A tagállamok és politikai pártok két táborra oszlanak. Az atomenergiát ellenzők táborát Németország vezeti, ahol ebben az évben leállították az utolsó még működő atomerőműveket is. Azóta komoly belpolitikai vita folyik arról, hogy a jövőben lehet-e szerepe az atomenergiának a német villamosenergia-termelésben. Még a kormánypártok között sincs egyetértés a kérdésben a szocialistákkal és a zöldekkel ellentétben a liberálisok (FDP) nem támogatták az erőművek leállítását és leszerelését.

Az atomenergia mentes tábort erősíti Ausztria, Dánia, Írország és Portugália.

Az atomenergiapártiak leghangosabb szószólója, pedig Franciaország. Ez nem meglepő hiszen az ország 57 atomreaktora segítségével termeli villamosenergiájának döntő részét – több mint 70 százalékát – melyet előszeretettel exportál is más uniós országoknak, például Németországnak.

Még februárban alakult meg egy, a franciák által megálmodott pro nukleáris közösség, amely eddig 14 tagállamra bővült: Belgium, Bulgária, a Csehország, Észtország, Finnország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia részvételével. Olaszország megfigyelőként vett részt a tanácskozásokon. 

Európai reneszánsz

A legtöbb szakértő véleménye egyezik a kérdésben, miszerint Európa nukleáris reneszánszát éli. Az uniós tagállamok egymás után jelentik be terveiket új atomerőművek építésére. Lengyelország már kiadta a környezetvédelmi engedélyt első tervezett atomerőművére, amit 2033-ig fel is építenének. A francia elnök tervei szerint, 2050-ig további 14 atomerőművet építenek Franciaországban.

Magyarországon folyamatban van a paksi bővítés. A napokban az olasz kormány bejelentette: hét hónapon belül ütemtervet kíván előterjeszteni az atomenergia használatához való esetleges visszatérésről a lehetséges források és a szükséges intézkedések felsorolásával, valamint az egyéb kapcsolódó beruházásokra vonatkozó ajánlásokkal és az időkeret lefektetésével.

Az Európai Bizottság elnöke nem véletlenül Prágában tette a fent említett kijelentését, hiszen Petr Fiala cseh miniszterelnök nemrég közölte, hogy Csehországnak akár négy új atomerőműblokkra is szüksége lehet a hosszú távú áramellátás biztosításának érdekében. Az uniós tagállamok terveinek teljeskörű ismertetése nélkül is világosan látszik, hogy jelenleg számos tagállamban egyértelmű politikai elhatározás van az atomenergia fejlesztésére, bővítésére.

Az Európai Bizottság nem fog akadékoskodni

Az Európai Bizottság elnöke a prágai kijelentésével eloszlatta a kételyeket, amik arra vonatkoztak, hogy a testület atomenergia-ellenes álláspontot képvisel, így hátráltathatja majd a tagállamokat a beruházások támogatása során.

Az atomenergia fejlesztése és kiépítése több éves, rosszabb esetben évtizedes munka. Az európai atomipari reneszánsz jelen pillanatban leginkább a politikai cselekvési tervekre és elhatározásokra korlátozódik.

A következő évek nagy kérdése, hogy az energiaárak mérséklődésével, a most zajló beruházások elszálló költségei mellett és a zöldpolitikai viták kereszttüzében mennyire tart ki az európai politikusok jelenlegi lelkesedése az atomerőmű fejlesztésekkel kapcsolatban.