Az Európai Bizottság a Tunéziával kötött megállapodáshoz hasonlóan pénzügyi támogatások segítségével fékezné az illegális migrációt, viszont továbbra is kitart a legális bevándorlás szükségessége mellett. Fordulat az ügyben, hogy az olasz miniszterelnök is támogatja a bizottsági elképzelést.

A huzavona következtében a tagországokat láthatóan fölöttébb megosztó téma további tárgyalása rácsúszik a 2024-es Európa Parlamenti választások kampány időszakára. E kényes kérdésekről a tagországok között folyó viták így hamarosan más, az emberi érzelmeknek sokkal tágabb teret nyitó politikai mezőt is áthatnak majd. Jó eséllyel tematizálhatják az európai választók kegyeiért folyó pártpolitikai korteskedést is. Ez pedig jelentős (vissza) hatást gyakorolhat az uniós döntéshozatalra.

Sok remény, kevés eredmény, avagy régi körök, meddő viták 

Az EU-s gyakorlatnak megfelelően, a hét közepén megtartották az állandó nagykövetek (COREPER II) ülését, melyen ismét nem született megállapodás az Európai Unió egyik már régóta nagy jelentőséggel bíró égető kérdéséről, a migrációról. Az uniós nagykövetek nem tudták lezárni az új átfogó migrációs reformról szóló vitát, így az napirenden marad az őszi ülésszakon is. A problémakör megoldása körüli huzavonát jól mutatja, hogy még abban sincs egyetértés Brüsszelben, vajon az intézkedés csomag elemeiről külön-külön is születhet-e döntés, vagy csak magáról a csomagról, szőröstől-bőröstől.

Az akadályt most az úgynevezett „válságmechanizmus” jelenti. Ez olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek enyhítenék az illegális migráció erősödésével az unió határa mentén fekvő országokra nehezedő nyomást. A frontvonalban lévő, főként déli országok szívesen mentesülnének bizonyos követelmények teljesítése alól, amennyiben az érkező illegális migránsok száma az egekbe szökne.

Az északi tagországok azonban óvakodnak egyes szabályok visszavonásától. Az álláspontok különbözősége a héten patthelyzetet eredményezett, ami azt jelenti, hogy az erről folyó tárgyalások következő fordulója a belügyminiszterek szeptember végi ülése lehet. Az Európai Parlament jelezte, hogy addig nem hagyja jóvá a migrációs szabályozási csomag egyik elemét sem, amíg tagországi szinten nem jutnak megállapodásra a teljes migrációs csomagról. 

Skandináv nem, német selyemzsinór a javaslatnak

A COREPER II ülés beszámolói alapján az uniós nagykövetek éjszakába nyúló, fárasztó tárgyalások során közel kerültek a megállapodáshoz. Azonban másnap reggelre szétesett az egyezség, mivel újra előtérbe került a déli „frontországok” és az északi országok közötti klasszikus megosztottság. Ennek hátterében az a tapasztalat húzódik meg, hogy az illegális migránsok az unió területére való belépésüket követően gyakran engedély nélkül költöznek azokba az északi tagállamokba, ahová egyébként mindig is eljutni kívántak.

Az uniós tagállamok eltérő érdekei a körül a javaslat körül csaptak össze, amely felfüggesztené az országok azon jogát, hogy visszaküldhessék a migránsokat abba a tagországba, ahol beléptek az unió területére. A javaslat szerint ezt abban az esetben tehetnék meg, ha az adott országban migrációs válsághelyzet alakult ki. A Politico által látott szövegtervezet szerint ennek eldöntése viszont az adott tagország kormányzatának hatásköre, így az uniós fővárosok szuverén módon dönthetnének arról, hogy mikor lépjenek életbe ezek a szabályok. 

Az utolsó pillanatban az északi államoknak tett engedményként az EU spanyol elnöksége e szabály hatályának szűkítésével igyekezett konszenzust teremteni. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy az északi országokat a javaslatcsomagot elfogadják. Akik ezentúl elégedetlenek voltak azzal a válsághelyzetre vonatkozó mentességgel is, amely lehetővé teszi a frontországok számára, hogy szüneteltessék a szigorú migráns határellenőrzéseket.

A megállapodásra vonatkozó maradék remények végül akkor omlottak össze, amikor Németország, az EU legnagyobb gazdasága jelezte, hogy nem fogja támogatni a javasolt szöveget. Berlin ellenezte a migránsok frontországokba történő visszaküldésének felfüggesztését, és azt követelte, hogy a kiskorúakat és családtagjaikat mentesítsék a határellenőrzés alól - közölték a tárgyalásokat ismerő uniós diplomaták.

Stabil állásponton a visegrádiak

A visegrádi négyek – Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Csehország – szerdán újra közösen léptek fel a válságrendelettel szemben. A V4-ek alapvető követelése az volt, hogy jelentősebb volumenű intézkedések kerüljenek a javaslatcsomagba például az EU destabilizálására irányuló, szándékosan előidézett migráns áradattal szembesülő tagországok támogatására. Utalva arra a krízis helyzetre, amit 2021-ben Fehéroroszország szándékos migráns tranzitálása generált Lengyelországgal szemben.

Jóllehet a V4 országok kormányai a politikai spektrum különböző szegmenseihez tartoznak, az EU migráns politikájának opponálásában meglehetősen hasonló álláspontot foglalnak el. Azaz elutasítják a migránskvótát, illetve a problémakör megoldását az illegális migrásokat kibocsátó országok helyzetének javításában, az ottani életfeltételek stabilizálásának támogatásában látják. 

Változó brüsszeli perspektíva?

A V4-ek álláspontja felé történő bizottsági elmozdulásként értékelhető, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hét elején további megállapodások megkötését szorgalmazta a migráció forrását jelentő, ún. partnerországokkal, az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. Egy bajorországi rendezvényen, konkrét országok említése nélkül úgy fogalmazott: „szorosabban együtt kell működni a kiindulási és tranzitországokkal”.

A fentiekre jó például szolgál, hogy az EU nemrég stratégiai partnerségi megállapodást kötött az illegális migráció és az embercsempészet megfékezésére Tunéziával. Az észak-afrikai ország ennek megvalósításához több mint 1 milliárd eurós uniós támogatást kap. A sikeres tárgyalások lebonyolításában tevékenyen részt vett Olaszország, mint frontország képviseletében Giorgia Meloni miniszterelnök asszony, illetve Hollandia korábbi kormányfője Mark Rutte, mint az északiak érdekeinek szószólója. A megállapodás iránytű lehet a többi kiindulási országgal való tárgyaláskor, jóllehet pénzügyi szempontból jelentős költségekkel járhat az illegális migráció megfékezésének ez az útja.

További fontos kezdeményezés, hogy az olasz miniszterelnök Rómában, afrikai országok vezetőinek jelenlétében azt szorgalmazta, hogy hozzák létre az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében az európai nemzetek széles körű szövetségét. Korábbi retorikáját finomítva Giorgia Meloni elmondta, hogy kormánya nyitott arra, hogy több embert fogadjon be legális útvonalakon, mivel "Európának és Olaszországnak szüksége van a bevándorlásra".

A magyar kormány világos állaspontja

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: az elosztási mechanizmus migránsgettókat fog eredményezni. A V4-ek, Németország és Hollandia közreműködésével blokk jött létre, ősszel folytatódik az egyeztetés bevándorlásügyben. Az asztalon lévő terv nem tartalmaz hatékony határvédelmet, és nincs garancia, hogy az EU határain kívül tudunk eljárásokat lefolytatni a menekültekkel szemben. Ráadásul Magyarország eddig több mint 650 milliárd forintot költött határvédelemre, ennek kevesebb mint 1 százalékát térítette eddig az EU.