A merényletet megelőzően az EP-választásra fókuszáló felmérések rendre a nyugatbarát és liberális Progresszív Szlovákia (PS) győzelmét jósolták: az AKO kutatásában 27 százalékot mértek a pártnak, miközben a Smert 15,2, a vele koalícióban álló Hlas-t pedig 14,2 százalékra taksálták.
A lövések átrendezték az erőviszonyokat
Az Ipsos elkészítette a maga közvélemény-kutatását május 15-e után, ez alapján pedig Fico pártja jelentőset ugrott: a Smer 24,4 százalékra erősödött, miközben a PS 23,5 százalékon áll. Az Euractiv az adatokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy így mindkét párt négy mandátumhoz jutna az Európai Parlamentben.
Az Ipsos felmérésén a többi párt 10 százalék alatt teljesített, eredményei alapján a Hlas és a szélsőjobboldali Republika is két-két képviselőt küldhet az EP-be, az ellenzékben ülő kereszténydemokrata KDH, a liberális SaS és a konzervatív, populista OĽaNO pedig egyet-egyet – értesült az Euronews.
Előtérben a külpolitikai kérdések
A korábbi EP-választásokat megelőzően a pártok főként belpolitikai kérdéseket feszegettek, az ukrajnai háború viszont átrendezte a kampánytémákat. Világi Aneta szlovák politológus korábban azt nyilatkozta az Euractivnak, hogy „az Európai Unió külpolitikája az EP-választások történetét tekintve először válik kritikus témává a szlovákiai uniós választások előtt.” Emlékeztetett: Szlovákia ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja dominálta a tavaly szeptemberi parlamenti-, illetve az idén áprilisi elnökválasztás kampányát is.
Nincs ez másként Magyarországon sem, a kormányzó Fidesz minden fórumon azt harsogja, hogy miközben ők békepártiak, addig az ellenzéki pártok a háború mellett állnak.
– írja az Euronews.
Jozef Lenc politológus szerint az EP-választások kampánytémáiban sokszor előkerül a Fico elleni merénylet, ezzel együtt viszont a Smer-kormány politikája is, mely az ellenzéki oldal vélekedése szerint fenyegetés a szlovák demokrácia intézményére. Lenc azt mondja, hogy a kampányban a politikai pártok rendre egymásra licitálnak, hogy melyikük védi meg jobban Szlovákiát a valós vagy a képzelt gonosztól, és hogy ki garantálja az európai békét. Hozzáteszi, hogy a kampány egyik visszatérő témája a szlovák uniós tagság, és Szlovákiának az EU-ban lévő szerepe.
Szlovákia az Európai Parlamentben
Egyelőre kérdéses, hogy a Smer képviselői melyik frakcióhoz csatlakoznak az EP-ben, a szocialisták ugyanis 2023 októberében felfüggesztették Fico pártja és a Hlas tagságát is. A lépést azzal indokolták, hogy mindkét párt oroszbarát, illetve szélsőjobboldali nézeteket is magáévá tesz, illetve hogy nincsenek szocialista értékeik.
Miroslav Wlachovsky volt szlovák külügyminiszter szerint a Smer jelöltjei szimpatikusak lehetnek a szélsőségre hajlamos uniós törvényhozóknak, a következő szlovák uniós biztos személyével kapcsolatban pedig nincsenek kérdések: Fico korábban megerősítette, hogy támogatja Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság egyik ügyvezető alelnökét. Sefcovic egy áprilisi nyilatkozata szerint vállalná a munkát.
A diplomatát jól ismerik Szlovákiában, a 2019-es elnökválasztáson még Zuzana Caputovával szemben indult (és vesztett), kampánya során pedig többször elmondta, hogy korlátozná az LMBT emberek jogait, és leszögezte: hazaküldené azokat a menekülteket, akinek semmi keresnivalója Szlovákiában.