A tizenegyre húzott lapot Emmanuel Macron francia elnök az európai parlamenti választások estéjén. Amint világossá vált, az államfő pártja jócskán kikapott a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörüléstől (RN) az európai parlamenti választáson, Macron kamera elé állt, és bejelentette a nemzetgyűlés feloszlatását.

Az államfő pártja, a Reneszánsz és koalíciós partnerei 14,6 százalékos támogatottsággal a második helyet szerezték meg az EP-választáson. Az RN pedig a voksok 31,37 százalékával végzett az élen.

Kapcsolódó

A közvélemény-kutatási adatok szerint az EP-választás óta a szélsőjobboldal támogatottsága nőtt: a Marine Le Pen nevével fémjelzett RN vasárnap a voksok 35 százalékára számíthat – számolt be a France 24. A baloldali szövetség pedig a voksok 29 százalékával lökheti a harmadik helyre Macron centristáit. Ők a felmérések alapján a szavazatok mintegy 20 százalékával kalkulálhatnak.

Ezek persze mindössze előzetes várakozások, ám a jelek elég egyértelműen arra utalnak, hogy az RN bonthat majd pezsgőt vasárnap éjjel.

Jelen felmérések szerint várhatóan egyedül a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés érhet el relatív többséget az 577 fős parlamentben. Egyesek szerint az abszolút többség is összejöhet, de jelenleg ez még kétséges, ezt majd a július 7-én esedékes második után tudjuk csak meg. Macron győzelme szinte teljesen kizárt. A kérdés inkább az, hogy kisebbségi, vagy szakértői kormányt lesz kénytelen állítani, vagy a Nemzeti Tömörülés lesz kormányon, és így 1997 után először ismét kohabitáció (tásbérleti) rendszer éled újjá

– nyilatkozta az Economxnak Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese.

A következő elnökválasztás lebeghet már Macron szeme előtt

A szakértő hangsúlyozta, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek ugyan bejött idén az orosz rulett, Macron azonban nem számíthat hasonló fordulatra.

Sánchez májusban, a regionális választások szocialista kudarca után jelentette be, hogy előrehozott parlamenti választások kiírását kezdeményezi. Az elemzők ekkor még nem sok esélyt jósoltak a szocialista vezetőnek a hatalmon maradásra.

A spanyol konzervatív Néppárt (PP) végül – a várakozásoknak megfelelően – győztesként tudott kikerülni a voksolásból, ám kevesebb mandátumot zsebelhettek be, mint előzetesen remélték. Pechjükre ráadásul a szélsőjobboldali Vox felé sem fordulhattak koalíciós felkéréssel, gyengén szerepeltek ugyanis a júliusi előrehozott választáson.

A hagyományoknak megfelelően első körben a választások győztesét, Alberto Nunez Feijóo néppárti vezetőt bízta meg a kormányalakítással VI. Fülöp spanyol király. Ő azonban nem tudott a parlamenti többséghez elegendő mandátummal rendelkező politikai erőt tudna maga köré gyűjteni. Így alakíthatott ismét Sánchez kormányt – koalíciós partnerekkel karöltve.

„Egyelőre nem úgy tűnik, hogy hasonló forgatókönyv alakul ki. A spanyol helyzet más, mint a franciaországi. Macron számára nem igen látszik potenciális szövetséges a politikai palettán. A baloldali összefogás (Népfront) aligha marad a választások után egységes, de nem valószínű, hogy a szocialisták támogatnák Macront, illetve a jobbközép Republikánus Párt, amely újabb válságát éli most, amikor a pártelnök néhány párttaggal Marine Le Pen mögé állt, aligha nyitott Macronnal történő koalícióra. A választások Franciaországban elsősorban Macron mellett vagy Macron ellen szólnak, alapvetően egy népszavazás ez az ő politikájáról”

– mondta Fejérdy Gergely.

Szerinte Macron inkább azzal számolhat, hogy bár saját tábora is erősen kiábrándult belőle, de hosszabb távon van esély arra, hogy sikerül lejáratni a Nemzeti Tömörülést. Ez a párt ugyanis még soha nem volt kormányon, Macron pedig abban bízhat, hogy a kormányzással amortizálhatja a szélsőjobboldal jelenlegi támogatottságát. Ezzel pedig esetleg elérheti azt, hogy 2027-ben Macronhoz közeli személy kerüljön hatalomra az elnökválasztáson.

A francia államfő „nem rövid, hanem hosszabb távra tervez. Valójában nem igen volt veszteni valója, mert már eddig is relatív többségben volt a nemzetgyűlésben, ami szinte lehetetlenné tette a kormányzást. Az időpont kiválasztása az egyedüli furcsaság: az, hogy pont az olimpiai játékok előtti időre írta ki a szavazást”.

Nehéz gazdasági helyzetet örököl a következő kormány

Az RN győzelme esetén a párt 28 éves elnöke, Jordan Bardella lehet a miniszterelnök. Ő az első igazán izzasztó feladattal valószínűleg ősszel, a 2025-ös költségvetés tárgyalásakor szembesülne. Le Pen sokszor kritizálta Macront azért, amiért hagyta, hogy a GDP-arányos államadósság növekedjen, és „katasztrofálisnak” minősítette a kabinet államháztartási stratégiáját.

Ezzel szemben Bardella költséges terveket vázolt fel korábban nemzeti szinten:

  • szuverén alap létrehozását az energia- és védelmi beruházásokhoz;
    nyugdíjemelést;
  • alacsonyabb energiaárakat;
  • az alacsony bérek 10 százalékos emelését és
  • a vállalati járulékok csökkentése mellett.

Kérdés persze, hogy mindebből „éles helyzetben”, kormányfői szerepkörből mennyi mindent szeretne és tudna a gyakorlatban is megvalósítani.

Grafikon: Economx

„A francia szuverén államadósság Macron 2017-es hatalomra jutása óta 1000 milliárd euróval nőtt. Jelenleg a GDP mintegy 110 százalékát teszi ki. A francia állam évek óta képtelen fedezni a kiadásait. A közelmúltban a kormány kiadáscsökkentési politikába kezdett, hogy 10 milliárd eurót spóroljon a költségvetésnek. A gazdaság közel van a stagnáláshoz: a növekedés egy százalék alatt volt az elmúlt másfél évben. A nemzetgyűlés feloszlatásának hírére Franciaország hitelezői nagyobb óvatosságot mutatnak. Sokan a francia államadósság helyett a kevésbé rizikósnak tartott spanyol értékpapírokba fektetnek. Párizs számára drágult a finanszírozhatóság, akkor, amikor a Standard and Poor’s május 31-én rontotta Franciaország hitelminősítését.

Maga a gazdasági miniszter Bruno Le Maire is aggodalmának adott hangot, főleg, hogy éppen a 2025-ös költségvetés előkészületeit kellett volna elindítani a nemzetgyűlésben. Franciaország helyzete különösen kritikus gazdasági szempontból. Az ipar a GDP mindössze 10 százalékát teszi ki, az adósság 3000 milliárd euró, az adósságszolgálat 55 milliárd eurót meghaladó összegű, 5 millió a munkanélküli és 9 millió szegény él a létminimum alatt” – magyarázta Fejérdy Gergely. Hangsúlyozta, az elemzők többsége arra figyelmeztet, hogy az előrehozott választásokkal az ország gazdasági helyzete tovább gyengülhet.

Utcai zavargások is lehetnek

A szakértő leszögezte, sok minden függ attól, hogy a Nemzeti Tömörülés eléri-e az abszolút többséget, és felkérést kap-e a kormányzásra. „Ha igen, akkor van esély arra, hogy az általuk elképzelt program részben megvalósuljon – de várhatóan csak az elnökkel egyeztetve és csak részben. Nem lesz egyszerű, mert Franciaországban Szenátus is van, az is beleszólhat a program megvalósításába még akkor is, ha abszolút többséget szerez a párt. Márpedig a Szenátus nem lesz a Nemzeti Tömörülés kezében.”

Hozzátette, nagy kérdés, hogy a Nemzeti Tömörülés esetleges abszolút többségére és kormányalakítására miként reagál a radikális baloldal, valamint a Le Pen ellenes körök.

Nem kizárt, hogy utcai zavargásokra is sor kerülhet, ami – főleg ha hosszan elhúzódik – tovább nehezítheti a programok, elképzelések megvalósítását

– mondta Fejérdy Gergely.

Megjegyezte azt is, hogy a Nemzeti Tömörülés programja elég sok pontban homályos, főleg a gazdasági területeken. Rengeteg a kérdőjel tehát, amelyekre nem ad azonnali választ a választási eredmények kihirdetése, de még a kormányalakítás sem. Egy dolog borítékolható a szakértő szerint: a szélsőjobboldali politikusok „várhatóan minden gazdasági nehézséget Macron kontójára fognak írni”.