Nagy meglepetést hozott magával Franciaországban az előrehozott választás második fordulója. Az európai parlamenti választáson 31,37 százalékos támogatottsággal, a parlamenti voksolás első fordulójában pedig a szavazatok 33 százalékával aratott győzelmet a Nemzeti Tömörülés (RN). A második forduló előtti visszalépések után már azzal kalkuláltak az elemzők, hogy a radikális párt abszolút többséget ugyan vélhetően nem szerez majd, ám ismét RN-győzelmet prognosztizáltak.

Ezúttal azonban elmaradt az átütő radikális siker.

Az 577 fős Nemzetgyűlésben végül

  • az Új Népfront baloldali szövetség 188;
  • az Emmanuel Macron francia elnök által vezetett Együtt 161;
  • a Nemzeti Tömörülés pedig 142

képviselői helyet tudott megszerezni.

Még senki nem tudja, ki nevethet a végén

A második fordulóra alaposan megkeveredtek a kártyák, így egyelőre nem dőlt el, kinek is kedvez igazán a végeredmény. Önállóan egyik politikai erő sem rendelkezik az abszolút többséghez szükséges 289 mandátummal.

Nehéz kormányalakítás és nehéz kormányzás jön. Több forgatókönyv is elképzelhető: baloldali politikai kormány kisebbségből és minimális mozgástérrel, nagykoalíciós működés – a Lázadó Franciaország nélkül –, technokrata kormány

– nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Hozzátette, „a hét tétje, hogy a pártok mire jutnak a Nemzetgyűlésben, ki kivel tud megegyezni. Összesen három 140-190 fő közötti nagy tömb van, akik nem akarnak különösebben együttműködni, sőt, a baloldalon belül is léteznek feszültségek. Így a kormányozhatatlanság is lehetőség, ami 2025-ben újabb választásba torkollhat.”

Attal benyújtotta a lemondását

A Macron mögött álló politikai erők az előzetes várakozásokkal ellentétben maguk mögé utasították a radikális RN-t, az Új Népfronttal azonban nem tudták megtenni ugyanezt. Gabriel Attal miniszterelnök így hétfő délelőtt benyújtotta a lemondását az államfőnek. Macron egyelőre ezt nem fogadta el, és arra kérte,  ügyvivő kormányfőként maradjon még.

De nem kizárólag Attal volt csalódott a vasárnapi eredményhirdetést követően. Jordan Bardella, az RN elnöke szinte egy karnyújtásnyira érezhette magát a sikertől. Attól, hogy 28 évesen az ország valaha volt legfiatalabb miniszterelnöke váljon belőle. Ez a lehetőség azonban egyelőre elúszott.

Bardella szerint az első forduló utáni visszalépések megbénították a francia politikai rendszert, Macron pedig „bizonytalanságba és instabilitásba lökte az országot”.

„Tudom, hogy sok millió francia csalódott most”

– jelentette ki.

Részsikereknek örülhet Le Pen és Macron is

Bár Bardella az RN elnöke, a párt első számú politikusaként a többség még mindig Marine Le Pen tartja számon. Ő lehet majd 2027-ben a szélsőjobboldaliként emlegetett, de a szakértő szerint ma már inkább radikális politikai erőnek hívható politikai erő elnökjelöltje.

Le Pen vélhetően nem sírt sokat vasárnap este, mert bár az RN nem szerzett többséget, sőt, harmadik helyre szorult, ez mégis egy lehetőség számára, hogy ellenzékből építkezzen, a kormányzás és a gazdasági nehézségek terhe nélkül. Ráadásul mintegy 60 fővel növelte a frakciója létszámát

– mondta Soós Eszter.

Ugyanakkor „Macron sem lehetett elégedetlen, mert a tömbje messze jobban szerepelt, mint az előzetes várakozások alapján gondolni lehetett. Persze ettől még egy gyomrost kapott az elnök, de nem ütötték ki. A szűken vett elnöki hatalom csökkenése azonban annak függvénye, hogy milyen kormány alakul – ha látjuk a parlamenti matekot, azt is látjuk, Macronnak mennyi oka van a panaszra”.