Sokakat meglepett Emmanuel Macron francia elnök vasárnapi bejelentésével. Azt követően ugyanis, hogy világossá vált, az államfő pártja jócskán kikapott a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörüléstől (RN) az európai parlamenti választáson, Macron kamera elé állt, és bejelentette a nemzetgyűlés feloszlatását.

Emmanuel Macron pártja, a Reneszánsz és koalíciós partnerei 14,6 százalékos támogatottsággal a második helyet szerezték meg a vasárnapi EP-választáson. Az RN pedig a voksok 31,37 százalékával végzett az élen.

Kapcsolódó

Macron már 2027-re is készülhet

A francia elnök azt már most leszögezte, hogy több hasonló meglepetést nem tartogat, az például nem fordulhat elő, hogy ő lemondjon, „bármi lesz is a parlamenti választás eredménye” – idézi a Politico. „Nem a Nemzeti Tömörülés írja az alkotmányt. Az intézmények egyértelműek, ahogy az elnök pozíciója is, bármilyen eredmény is szülessen.”

A szavazásra jogosult franciák

  • első körben június 30-án adhatják le voksaikat;
  • a parlamenti választás második fordulóját pedig július 7-én rendezik.

A Bloomberg cikke arra figyelmeztet, hogy hiba lenne az EP-választás eredményét egy az egyben parlamenti prognózisként kezelni. Más elvek és dinamikák érvényesülnek ugyanis a két voksolás során. Marine Le Pen, a szélsőjobboldal kulcspolitikusa mindenesetre már jelezte, nyitottak lehetnek a koalícióra a konzervatívokkal, ha ez lesz szükséges a kormányalakításhoz.

A szakértő szerint Macron és a pártja akár még egy ilyen forgatókönyv megvalósulásából is profitálhat. Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa elmondta, ha a Macron-vezette politikai erő alulmarad a parlamenti választáson, akkor „úgynevezett együttlakásra, kohabitációra kerülne sor.

Az elnök részben megtartaná az elnök számára fenntartott területeket, mint a külügy, a védelem és az Európa-politika. Azonban a parlamenti többség és a belpolitikai döntéshozatal, ide értve a kormányzást is, az ellenzéké lenne. Erre már volt példa a francia történelemben három alkalommal, így van egy kialakult doktrínája az együttlakásnak.”

Az elnökök ebből jellemzően jól szoktak kijönni, mert ilyenkor szimbolikusabb szerepbe szorulnak, és a népi elégedetlenség a kormányzókat sújtja. Ezzel arra célzok, hogy bár a hivatalos kommunikáció az, hogy a centrum meg akarja nyerni ezt a választást, Macron akkor sem lenne csalódott, ha a Nemzeti Tömörülés nyerne. Ebben az esetben ugyanis reménykedhetne abban, hogy 2027-re egy kis előnyt szerzett a majdani jelöltjének. Ha pedig nem jön be a terve, 12 hónap elteltével még mindig bármikor új választást írhat ki, hiszen ezt az alkotmány lehetővé teszi a számára

– nyilatkozta az Economxnak a Franciaország-szakértő.

Fiatal üdvöske kerülhet a kormányfői pozícióba

Amikor Élisabeth Borne januárban lemondott a miniszterelnöki posztjáról, helyét az addigi oktatási miniszter, Gabriel Attal örökölte meg. A 34 éves politikus az ország valaha volt legfiatalabb kormányfőjeként debütált, most pedig újabb rekorddöntés is történhet ilyen téren.

Az RN győzelme esetén a párt 28 éves elnöke, Jordan Bardella lehet a miniszterelnök. Ő az első igazán izzasztó feladattal valószínűleg ősszel, a 2025-ös költségvetés tárgyalásakor szembesülne. Le Pen sokszor kritizálta Macront azért, amiért hagyta, hogy a GDP-arányos államadósság növekedjen, és „katasztrofálisnak” minősítette a kabinet államháztartási stratégiáját.

Ezzel szemben Bardella költséges terveket vázolt fel nemzeti szinten:

  • szuverén alap létrehozását az energia- és védelmi beruházásokhoz;
  • nyugdíjemelést;
  • alacsonyabb energiaárakat;
  • az alacsony bérek 10 százalékos emelését és
  • a vállalati járulékok csökkentése mellett.

Ugyanakkor éppen ez lehetőséget is adhat a szélsőjobb kezébe. „Le Pen 2027-ben lehet elnökjelölt. Ez pedig gyengítheti Macron 2027-es reményeit: RN-kormányzás esetén sem Le Pen lesz a napi kormányzás áldozata. Kívülről igazságtevőként még a népszerűtlen dolgokba is bele tudna úgy szólni, hogy az neki 2027-re jó legyen” – magyarázta Soós Eszter.

Most mindenesetre egy dolog biztos: „vasárnapig jelölteket kell állítani. A republikánusokat két oldalról cincálja az RN és a Reneszánsz: amikor Önnel beszélek, az a hír járja, hogy az RN felé hajlanak, de ez akár pártszakadást is okozhat. Alakul egy baloldali összefogás, de ott meg hatalmas személyi és programvitákat kell eltakarítaniuk, és az összefogás támogatottsága kisebb, mint amikor külön-külön indulnak. Külön-külön viszont nem tudnának a második fordulóba annyira hatékonyan bejutni, szóval szükségük van az együttműködésre.

Macronék egy friss Harris-mérésben inkább a 20 százalékhoz állnak közel, mint a 15-höz, miközben az RN-nek a mandátumbecslés 235-265 közötti mandátumot ígér, 289 az abszolút többség. Ez alapján reális forgatókönyv egy újabb többség nélküli parlament, de a kampány tükrében akár egy RN-győzelem is. A voksolás előtt egy héttel már megbízhatóbbat tudunk majd, lesznek konkrét jelöltek, és lesznek szépen, alaposan elkészített modellek is. Ez most a kiindulópont, nagyjából innen indulunk” – állítja a Franciaország-szakértő.