Elharapództak a franciaországi tüntetések, a napokban protestálók ezrei gyújtogattak, petárdákkal dobálták a rendőröket, akik pedig könnygázzal válaszoltak – derül ki a BBC beszámolójából. A franciák még mindig nem hajlandóak elfogadni, hogy Emmanuel Macron elnök és a kormánya 62 évről 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt.

A Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő arra számít, hogy még több hétig elhúzódik a franciaországi ellenállás.

Ennek a látványos része, hogy megpróbálnak stratégiailag fontos területeket támadni a szakszervezetek: a közlekedést, az olajfinomítók működését. Egyelőre úgy tűnik, hogy a meghirdetett időpontokban viszonylag nagy a munkabeszüntetés támogatottsága, egy idő után azonban, mikor már nincs benzin az autóban, akkor az emberek lelkesedése csökkenhet, ekkor már könnyebben fordulhatnak el ettől a mozgalomtól

– mondta lapunknak Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója.

A szakértő szerint az utca hangja jelentős nyomást helyez ugyan a kormányra, mégsem ez most az események és esetleges döntések elsődleges mozgatórugója. Az ING elemzői is arra jutottak, hogy nem rázza meg különösebben az sem a francia gazdaságot, ha eszkalálódnak, elhúzódnak a nyugdíjreform miatti munkabeszüntetések.

Reszketve várja a miniszterelnök az Alkotmánybíróság döntését

Fejérdy Gergely szerint most a legnagyobb kérdés, hogy az Alkotmánybíróság miként dönt a törvénytervezettel kapcsolatban. Többen kritizálták azt is, hogy a nyugdíjreformot végül belecsempészték a költségvetési terv egyik fejezetébe, akár ezt is alkotmányellenesnek minősíthetik – ebben az esetben lenne a legnagyobb bajban a francia kabinet. Erre azonban kevés esélyt lát a KKI kutatója.

„Mindenesetre ha az Alkotmánybíróság változtatásokat kér, nem kizárt, hogy Emmanuel Macron francia elnök kénytelen lesz kormányátalakításba fogni, valószínűleg a miniszterelnöknek, Élisabeth Borne-nak is távoznia kell ebben az esetben” – mondta a szakértő.

Élisabeth Borne francia miniszterelnök és Emmanuel Macron
Élisabeth Borne francia miniszterelnök és Emmanuel Macron elnök Franciaország nemzeti ünnepén, Bastille ostromának napján Párizsban, 2022-ben
Kép: Getty Images/Anadolu

Ingatag helyzetben a francia elnök

Kényes politikai szituáció alakult ki Franciaországban, Emmanuel Macron népszerűsége a Le Journal du Dimanche szerint egyetlen hónap alatt négy százalékpontot zuhant. Egy friss felmérésben résztvevők 70 százaléka jelezte azt, hogy elégedetlen az aktuális államfővel.

Kérdés, mennyire tud ebből kievickélni Emmanuel Macron, mennyire lesz a második mandátuma – csúnya képpel élve – egy béna kacsa időszak. Az elnöknek ebben az esetben a hatalma, befolyása csökken, nem igazán tud megújulni. A megújulás megtörténhet akár minisztercserék által is, de akár más módon is, korábban például maga Emmanuel Macron is prezentálta ezt: pénzügyi források beforgatásával

– mondta Fejérdy Gergely.

A szakértő rámutatott, miután Franciaországban két elnöki mandátum a maximum, Emmanuel Macron többször már nem választható meg államfőnek. Ezért is mert belevágni olyan reformokba, amelyek elég megosztó kérdések Franciaországban. „Azonban – ha neki személy szerint nem is okoz komoly problémát a népszerűtlenség – az fontos neki is, hogy az ő politikai köreiből kerülhessen ki a következő elnök. Ahogy természetesen az is fontos neki, hogy évek múlva ne egy tehetetlen elnökként emlékezzenek rá.”

Az előrehozott választások megmaradnak vészforgatókönynek

Miután Macront újraválasztották ugyan tavasszal a franciák az elnöki megmérettetésen, ám júniusban a parlamenti többségét elveszítette, a törvénytervezetek parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelent a kormánynak. Egy – korlátozott formában használható – ütőkártya van mindössze a kezükben: az alkotmány 49.3-as cikkelye alapján elérhetik, hogy parlamenti szavazás nélkül fogadjanak el költségvetési témakörhöz kapcsolódó javaslatokat. Ezzel a lehetőséggel éltek a költségvetési tervbe ágyazott nyugdíjreform esetében is.

A 49.3-as cikkely bevetésekor azonban minden esetben egy bizalmatlansági indítvánnyal is kalkulálniuk kell. A várakozásoknak megfelelően két ilyen indítványt is benyújtottak az ellenzéki erők. Egyikkel sem sikerült megbuktatni a kormányt, ám az egyik indítvány mindössze 9 szavazaton bukott el – 278 képviselő a kormány ellen szavazott.

A szoros bizalmatlansági szavazás a szakértő szerint mindenképp intő jelként kezelendő, ugyanakkor várható volt a 2022-es választások után, hogy állandó patthelyzetek alakulnak majd ki.

Az előrehozott választásokra Fejérdy Gergely nem lát túl sok esélyt, szerinte csak abban az esetben kerülhet erre sor, ha nagyon elharapódznak az agresszív utcai jelenetek. Ez azonban jelen pillanatban senkinek nem lenne kedvező: jelenleg sem a kormánypártok, sem az ellenzékiek nem tudnának jelentős előnyre szert tenni, amely feloldhatná a belpolitikai patthelyzeteket.