A francia elnök vékony határvonalon mozgott az empátia kimutatása és a keménység üzenete között, miután a múlt héten egy rendőr lelőtte egy tinédzsert, ami többnapos zavargásokhoz vezetett. Emmanuel Macron rendőrökkel árasztotta el az utcákat, hogy megfékezze az erőszakot – írja a Politico.
Ezen a hétvégén kevesebb letartóztatás történt, mint az előző éjszakákon, és úgy tűnik, hogy a zavargások, legalábbis átmenetileg, alábbhagynak. Az incidensek sorozata és a rendőri brutalitás miatt fellángolt a francia intézmények szélesebb körű és erőszakos elutasítása. Szombatra virradó éjjel támadók a Párizstól délre fekvő L'Haÿ-les-Roses külvárosban a helyi polgármester házába rohantak egy autóval, és megsebesítették a tisztviselő feleségét, aki a kisgyermekeivel próbált elmenekülni.
Iskolákat, rendőrőrsöket és könyvtárakat is megtámadtak
„A példátlan megmozdulás olyan területeket is elért, amit korábban sosem ért erőszak. Középületeket rongáltak meg, ami a legutóbbi, 2005-ös tüntetéshullám idején nem fordult elő” – mondta egy névtelenséget kérő francia kormánytisztviselő, utalva a 2005-ben Franciaország külvárosait hetekig megrázó erőszakhullámra.
Az elmúlt napokban Macron igyekezett megtalálni a kényes egyensúlyt az együttérzés és a határozottság között. Megbocsáthatatlannak és megmagyarázhatatlannak nevezte a 17 éves Nahel M. múlt heti lelövését, amikor a rendőrség elől menekült. A zavargásokat viszont „egy tinédzser halálának elfogadhatatlan manipulációjaként” elítélte.
A francia vezető kedden várhatóan találkozik az erőszak által sújtott több mint 200 város polgármesterével. A találkozó célja, hogy első kézből származó beszámolókat gyűjtsön a helyi tisztviselőktől, és megoldást találjanak.
Miután a múlt héten megszakította európai csúcstalálkozóra tett látogatását, Macron igyekszik megmutatni, hogy kinek a kezében van a gyeplő, rendszeresen összehívta a válságkabinet üléseit, utasításokat adva miniszterelnökének és a minisztereinek. Szombaton lemondta a régóta tervezett németországi állami látogatását.
Állandó válságüzemmódban a kormány
Az Elysée-palotában tartott ülések sorozata annak a jele, hogy a kormány válságüzemmódban van. A francia elnök alig lábalt ki a tavaszi nyugdíjreformok miatti mély politikai válságból, kormánya most újabb zavargásokkal néz szembe. Macron első hivatali ideje hasonlóan rázós volt, hiszen szembe kellett néznie a sárga mellényesek tüntetéseivel, a Covid-19 járvánnyal és a terrorizmus Franciaországban mindig jelenlévő fenyegetésével.
Macron fájdalmas válsághelyzeteket generált, amelyek zavarba hozták a külvilágot
– mondta Bruno Cautrès, a Sciences Po intézet politológus kutatója, hozzátéve: Franciaország folyamatosan a köztársasági értékekre hivatkozik, de úgy tűnik, a lakosság jelentős rétegei számára ez nem létező fogalom.
Az észak-afrikai származású Nahel M. halála miatti dühkitörés Franciaországban sokakat arra is késztetett, hogy a külvárosok bevándorlóktól hemzsegő utcáin a diszkrimináció, az integráció és a bűnözés kérdéseivel foglalkozzanak.
A közvélemény egyre nagyobb nyomást gyakorol arra, hogy a francia rendőri gyakorlatot és a fegyveres testületekben tapasztalható rasszizmus vádját a bevetési szabályok felülvizsgálatán túlmenően alaposabban vizsgálják meg. 2017-ben például a rendőröknek jogot adtak arra, hogy több hipotetikus forgatókönyvben is lőjenek, többek között akkor, ha egy sofőr nem hajlandó megállni, és életveszélyesnek ítélik meg a helyzetet.
Sokkal több pénzt kellene fektetni az oktatásba
A külvárosok hátrányos helyzetű fiataljai és a francia intézmények közötti növekvő szakadék helyreállításához valószínűleg több pénzre lesz szükség a gyökeres okok kezelését és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését célzó szakpolitikákhoz olyan területeken, mint az oktatás és a szociális lakhatás.
A peremkerületek problémáinak kezelése azonban nehéz egy olyan időszakban, amikor a kormány a kiadások csökkentésére törekszik. Nem kis feladat az elnök számára számára, hogy
ki kell békítenie az országot, és meg kell teremtenie a törvényt és a rendet egy olyan időszakban, amikor a tavalyi parlamenti többség elvesztése után korlátozott a mozgástere.
Macronnak éles szemmel kell majd fürkésznie az ellenzéki pártokat, mivel a bűnözés, az identitás és a bevándorlás – amelyekkel a radikális jobboldal régóta kampányol – a középpontba kerülnek. Ha Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke visszafogta magát a zavargók elleni fellépésektől, és ragaszkodott a mainstream politikát vivő stratégiájához, de megbízható párttársa, Jordan Bardella már bűnözőkről beszélt, „akik mindent a Köztársaságnak köszönhetnek”.