A nyugat-afrikai Gabonban a hadsereg több tisztje szerdán kora reggel a televízióban bejelentette, hogy átvette a hatalmat. A puccsisták közölték, hogy további intézkedésig lezárták az ország határait, és feloszlatták az állami intézményeket, beleértve az alkotmánybíróságot.

A televízióban beolvasott közleményükben felelőtlenséggel és kiszámíthatatlansággal vádolták a jelenlegi kormányzatot, a hatalomátvételt pedig azzal indokolták, hogy a békét csak azon a módon tudják biztosítani, ha "véget vetnek a jelenlegi rezsimnek".

Kiemelték: tiszteletben tartják Gabonnak a nemzetközi közösségben vállalt kötelezettségeit, egyúttal nyugalomra intették a lakosságot. Sajtóbeszámolók szerint a fővárosban, Libreville-ben a bejelentés alatt fegyverropogást lehetett hallani.

Néhány órával a közlemény felolvasása után a puccsisták által megalakított bizottság bejelentette, hogy háziőrizetbe vették Ali Bongo Ondimba elmozdított elnököt, valamint családtagjait és orvosait.

A puccsisták többeket hazaárulás, közpénzek elsikkasztása, okirathamisítás, korrupció és kábítószerkereskedelem gyanújával letartóztattak, köztük az elnök egyik fiát, Noureddin Bongo Valentint, továbbá Ian Ghislain Ngoulou kabinetfőnököt, és Abdul Hosseinit, az elmozdított államfő egyik tanácsadóját is. Helyszíni beszámolók szerint több százan tódultak Libreville utcájára ünnepelni, az AP hírügynökség beszámolója szerint viszont sokan –erőszakcselekményektől tartva – elhagyták a fővárost.

A köztársasági gárda

Az állami televízió képsorain mindeközben az látszódott, hogy a katonák Brice Oligui Nguema tábornokot, a gaboni hadsereg legbefolyásosabb egységének számító köztársasági gárda vezetőjét ünnepelték, és azt kiáltozták, hogy őt akarják elnöküknek.

Röviddel a katonai hatalomátvétel előtt jelentette be a központi választási bizottság, hogy Ali Bongo Ondimba, akkor még hivatalban lévő elnök győzött a múlt heti elnökválasztáson.

Gabonban augusztus 26-án tartottak elnök- és parlamenti választásokat, a választási bizottság szerdai közleménye szerint az elnökválasztást Ondimba a szavazatok 64,2 százalékával megnyerte. Őt követi Albert Ondo Ossa közgazdász professzor, aki a voksok 30,7 százalékát tudhatja magáénak. Ossa már a szavazás napján azt hangoztatta, hogy a választások során szabálytalanságok történtek, de ezt Odimba kampánycsapata tagadta.

Az urnák lezárása után az országban már kijárási tilalmat vezettek be, és blokkolták az internethozzáférést is, a belügyminiszter pedig "a békét és stabilitást aláásni akaró erőkre" figyelmeztetett.

A választásokon nem vettek részt nemzetközi megfigyelők, a szavazás idejére pedig több külföldi műsorszolgáltató adását felfüggesztették. A mostani lett volna a 2009-ben hatalomra került Ali Bongo Ondimba harmadik mandátuma. Előtte apja, Omar Bongo irányította Gabont 41 éven át.

Nyolcadik puccs három év alatt 

Amennyiben a lázadók sikerrel járnak, ez lenne a nyolcadik katonai hatalomátvétel 2020 óta Nyugat- és Közép-Afrikában. A legutóbbi, Nigerben júliusban történt, miközben a hadsereg Maliban, Guineában, Burkina Fasóban és Csádban is átvette a hatalmat.

A 2,4 millió lakosú Gabon az OPEC olajkartell tagja, napi 181 ezer hordó nyersolaj termelésével a nyolcadik legnagyobb olajtermelő a szubszaharai Afrikában. Nigerrel és a két másik (Mali, Burkina Faso), katonai junták által irányított nyugat-afrikai országgal ellentétben Gabont nem sújtotta a dzsihádista erőszak, és viszonylag stabilnak számított. A Világbank szerint azonban a 15-24 év közötti gaboniak közel 40 százaléka volt munkanélküli 2020-ban.

A francia miniszterelnök, Élisabeth Borne azt mondta, hogy Franciaország, Gabon egykori gyarmattartója, szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet. Franciaországnak jelenleg 400 katonája van Gabonban, akik egy regionális katonai kiképzési műveletet vezetnek.

Egy olyan időszakban, amikor számos volt gyarmaton terjed a Franciaország-ellenesség, a francia származású Bongo június végén Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, és megosztotta a kettejük kézfogásáról készült fotókat – állapította meg a The Guardian.

Az Eramet francia bányavállalat közölte, hogy beszünteti minden tevékenységét Gabonban, és eljárásokat vezet be a személyzete és létesítményei biztonságának garantálására. A vállalat gaboni leányvállalatai működtetik a világ legnagyobb mangánbányáját és egy vasúti szállítási vállalatot.

Az Ambrey cég pedig közölte, hogy Gabon fő kikötőjében, Libreville-ben minden tevékenységet leállítottak, mivel a hatóságok nem adtak engedélyt a hajók elhagyására. Libreville Léon-Mba nemzetközi repülőterén pedig az AP beszámolója szerint szerdán törölték a járatokat.

Az EU vezető diplomatája, Josep Borrell, akit szerdán Gabonról kérdeztek, azt mondta, hogy az európai miniszterek a héten megvitatják a helyzetet. „Ha ez megerősítést nyer, akkor ez egy újabb katonai puccs, ami növeli az instabilitást az egész régióban” – mondta.