A szerdai holland parlamenti választáson a nem ok nélkül szélsőjobboldalinak tartott Szabadságpárt (PVV) masszív győzelmet aratott: 37 mandátumot szerzett a 150 fős holland parlamentben, ami a holland liberális demokráciában elég nagy aránynak számít. A Brüsszelből visszatérő nagy rivális, Frans Timmermans volt EU-biztos szocialista és zöld pártszövetsége (PvdA/GL) ettől eléggé lemaradva 25 mandátumot zsebelt be csupán, igaz még mindig nyolccal többet, mint eddig volt. 

Geert Wilders győzelmi beszédében magabiztosan üzente: a Szabadságpártot nem lehet figyelmen kívül hagyni, majd hozzátette: kormányozni akarunk és kormányozni is fogunk.

Szerinte tisztelni kellene ezt a „megagyőzelmet”,

a választók kimondták, hogy mást akarnak, és nagyon antidemokratikus lenne, ha ezt figyelmen kívül hagynák. 

Az NL Times című angol nyelvű holland hírportál felmérése szerint a 2023-as előrehozott hollandiai választásokon a PVV szavazóinak mintegy 80 százalékát a párt bevándorlási és a menekültügyi politikája motiválta. 75 százalékuk számára lehettek vonzóak az egészségügyi juttatásokra, 61 százalékuknak pedig a megélhetési költségek mérséklésére tett ígéretek. A Szabadságpárt támogatóinak 56 százaléka szerint a nemzetbiztonság kérdése az egyik legfontosabb kérdés ma Hollandiában. A PVV szavazói mintegy 65 százalékának rendült meg a bizalma az országot 12 éve vezető Mark Rutte miniszterelnök kormányában – írták.

Ellenben Frans Timmermans, a nagy vetélytárs beismerte, hogy csalódott az eredmények miatt, és többet remélt, illetve amiatt sajnálkozott, hogy nem tudott elég embert meggyőzni. Ezúttal is keményen bírálta a Szabadságpárt migrációellenes retorikáját, hozzátéve, hogy továbbra is szívesen látják Hollandiában, aki a háború és az erőszak elől menekül, nem számít, hol ringatták a bölcsőjét. 

Hollandiában azért kellett előrehozott választást tartani, mert a Mark Rutte vezette holland kormány júliusban lemondásra kényszerült. A négypárti koalíció ugyanis nem tudott megegyezni a menekültügyi reformokról. A kabinet azóta ügyvivő minőségben folytatja munkáját.

Győzni lehet, de kormányt alakítani nagyobb megpróbáltatás 

Az eredményeket tekintve két reális forgatókönyv lehetséges: vagy a liberális VVD, a jobbközép NSC és Wilders PVV-je alkot egy jobboldali koalíciót, bevonva akár egyéb kisebb pártokat – vagy Timmermans PvdA/GL blokkja próbálkozik valamilyen kormányt összehozni az NSC-vel és a VVD-vel, bevonva a liberális D66-ot. 

A folyamat egész bizonyosan hónapokig eltarthat, és nyilván nem lesz fáklyás menet, ahogy a majdani kormányzás sem.

Míg például a Szabad Demokrata Néppárt (VVD) nyitott a Geert Wildersékkel való együttműködésre, a párt törökországi születésű vezetője, Dilan Yesilgöz-Zegerius már a választás előtti napon leszögezte: szélsőséges nézetei miatt Geert Wilderst mégsem látná szívesen miniszterelnökként.

„Nem látom magam előtt, hogy Wilders miniszterelnök lesz, mert nem tud többséget alkotni. Most rajta a sor, hogy megmutassa, képes-e erre” – mondta Yesilgöz a választás éjszakáján. Ám nem kizárt, hogy némileg a csalódottság is beszélt belőle, hiszen vele együtt a hollandok – legalábbis a közvéleménykutatási adatok alapján − már-már eljátszottak a gondolattal, hogy egy nő lesz a miniszterelnökük Yesilgöz személyében. 

Dilan Yesilgöz
Dilan Yesilgöz
Kép: Reuters

A mindössze három hónapja alakult jobbközép NSC vezetője, Pieter Omtzigt a kampány során többször is kijelentette, hogy pártja nem fog együttműködni Wildersékkel a párt iszlám- és migránsellenes álláspontja miatt. Azonban egyáltalán nem kizárt, hogy végül egymás karjaiban kötnek ki. 

A királycsináló szerepre készülő, és amúgy egy török asszonnyal házasságban élő Omtzigt gyorsan gratulált is Wildersnek, akinek történetesen szintén külföldi felesége van, egészen konkrétan magyar. 

Pieter Omtzigt és felesége
Pieter Omtzigt és felesége
Kép: Reuters

Omtzigt már este előre bocsátotta, hogy, szeretne részt venni az új kabinetben, bár elismeri, hogy ez nem lesz könnyű. „Hollandiát kormányozni kell, és erre készen állunk” – mondta.

A Koránt betiltaná, Izraelt imádja

Wilderst és pártját hangoztatott nézetei alapján nem túl nehéz a szélsőjobbra sorolni és a populista jelzőt sem véletlenül emlegetik a neve kapcsán. Betiltaná a Koránt, bezárná a mecseteket, lezárná Hollandia határait a muzulmánok előtt és népszavazásig vinné Hollandia uniós tagságát. Ugyanakkor harcos ellenfele az antiszemitizmusnak, rajong Izraelért, és szoros kapcsolatokat ápol észak-amerikai konzervatív zsidó csoportokkal is. Wilders azt sem tagadja, hogy szimpatizál a cionista eszmékkel, olyannyira, hogy izraeli kapcsolatai a holland titkosszolgálat figyelmét is felkeltették.

Wilders legalább ötvenszer járt már Izraelben, ahol otthon érzi magá”. Éveket élt ott, évente egyszer ellátogat oda – írta egy korábbi cikkében a Szombat. Jeruzsálemet – ahol annak idején egy kenyérgyárban dolgozott – a világ leggyönyörűbb városának tartja. Volt egy izraeli barátnője is, és a rövidre tervezett látogatásból többéves kaland lett.Más kérdés, hogy holland zsidók viszont nem feltétlenül lelkesednek Wildersért – teszi hozzá a cikk. Saját hazájában ugyanis betiltaná a rituális vágást, így a kóser hús eltűnne Németalföldön. Azt sem nézik túl jó szemmel, hogy együttműködik olyan európai szélsőjobbos pártvezérekkel, akiktől nem idegenek az antiszemita kijelentések.

Wilders felesége egyébként a magyar származású volt diplomata, Márfai Krisztina. 1992-ben házasodtak össze, gyerekük nem született. A pár gyakran jár Magyarországon is: feleség szülei egy kis szabolcsi faluban, Nyírparasznyán élnek, ahol Wilders már többször is megfordult.

Geert Wilders  – azóta megérezve a hatalom ízét – a választás előtt látványosan mérsékelte iszlámellenes retorikáját, mondván, hogy sürgetőbb kérdések is vannak, mint a mecsetek és az iszlám iskolák betiltása. 

„Jól értem, hogy a pártok nem akarnak olyan párttal kormányra kerülni, amelyik alkotmányellenes intézkedéseket akar. Akkor nem fogunk beszélni a mecsetekről, a Koránokról és az iszlám iskolákról” – mondta a napokban Wilders, hozzátéve, hogy vannak most fontosabb dolgok is. Az is borítékolható is, hogy a koalíciós kényszer tompítani fogja a választási győzelmet hozó retorikát. 

Az EU „kis Trumpjai” Wilders győzelmét ünnepelték

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elsők között posztolt egyet az X-re átnevezett Twitteren, miszerint itt a változás szele, földrengésszerű győzelemnek nevezve Wilders eredményét. Ez persze nem meglepő, ha a két politikus egymás iránti rajongását nézzük: a holland pártvezér nem egyszer titulálta már példaképének Orbán Viktort, aki pedig „holland szépfiúnak" nevezte őt egy Facebook-bejegyzésben. 

Orbán Viktor és a
Orbán Viktor és a "dutch nice guy"
Kép: Facebook/Orbán Viktor

Ám nemcsak Orbán Viktor örült a hírnek, hanem ahogy az Euractiv nevezi őket: Európa összes trumpistája. A cikk szerint legtöbbjüket Trump szövetségesének tekintik a kontinensen, a volt amerikai elnök visszatérése pedig nem sok jót jelent az európai mainstream politikára nézve.

„Európában mindenhol politikai változást akarnak!” – kommentálta az X-en a szintén a szélsőjobb térfelén pattogó német AfP párt.

A spanyol Vox vezetője, Santiago Abascal szintén gratulált Wildersnek, és azt ünnepelte, hogy „egyre több európai követeli az utcákon és a szavazóurnáknál, hogy megvédjék nemzeteiket, határaikat és jogaikat”.

Giorgia Meloni konzervatív olasz miniszterelnök, aki láthatólag sok energiát fektet abba, hogy távolságot tartson a szélsőjobbtól és tompítsa korábbi nézeteit, egyelőre nem reagált a hírre. Igaz koalíciós partnere megtette helyette: Matteo Salvini a „Lega történelmi szövetségesének” nevezte Wilderst.

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője is megszólalt az X-en: „Gratulálok Geert Wildersnek és a PVV-nek a választásokon nyújtott látványos teljesítményükhöz, amely megerősíti a nemzeti identitás védelmének növekvő támogatottságát.”

Irány a Nexit? Azért van ennél most fontosabb...

Wilders győzelme mindenesetre figyelmeztető lövést küldött a mainstream pártoknak Európa-szerte. A jövő júniusi európai parlamenti választások előtt ez különösen súlyos, hiszen ott valószínűleg ugyanazok a témák fogják uralni a közbeszédet, mint a holland választásokon: bevándorlás, megélhetési költségek és klímaváltozás – összegez a Reuters.

Wilders a győzelem másnapján a holland médiának ismét elmondta, hogy miniszterelnök szeretne lenni, és támogatja a népszavazást arról, hogy Hollandia kilépjen-e az EU-ból. Igaz hozzátette, hogy „az első dolog a menedékjog és a bevándorlás jelentős korlátozása. Ezt nem magunkért tesszük, hanem minden hollandért, aki ránk szavazott.”

A tagállamokban rendszeres időközönként választásokat tartanak. És ez önmagában nem vonja kétségbe bármely ország európai uniós tagságát. Továbbra is számítunk Hollandia erőteljes részvételére az Európai Unióban

– reagált a fejleményekre Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője.