Magyarország külügyminiszteri szinten részt vesz a június 15-én kezdődő svájci Ukrajna-békecsúcson, a kormány ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy azon nem lesz jelen mindkét érintett fél – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szentpéterváron.

A tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy hazánk külügyminiszteri szinten fogja képviseltetni magát a konferencián: „A részvételünk oka, hogy mi abszolút a béke pártján állunk, és ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden.”

Kapcsolódó

A miniszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország nélkül kerül megrendezésre a konferencia, így az eseményen nem lesz jelen mindkét szemben álló fél.

„Úgy hisszük, hogy akkor lenne valódi eredmény várható, ha mindenki ott lenne a tárgyalóasztalnál. Ezúttal nem ez a helyzet, de mivel tiszteletben tartjuk a svájciak békeerőfeszítéseit, részt fogunk venni külügyminiszteri szinten”

– fűzte hozzá Szijjártó Péter, aki ezt követően a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon beszélt a mielőbbi békekötés szükségéről és az ukrajnai háború negatív következményeiről az orosz közönségnek.

Szentpéterváron is a békét hirdette a külügyminiszter

„Sürgetjük az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését, imádkozunk ezért. Úgy hisszük, hogy békés körülmények között gyorsabban és simábban fejlődhetünk, és az élet ismét nyugodtabb és békésebb lehet Európában, ha a békét helyezzük végre a nemzetközi politika fókuszába” – szögezte le Szijjártó Péter.

A kőolaj- és a földgázpiac jövőjével foglalkozó panelbeszélgetésen arról számolt be, hogy Magyarország egyike azoknak az európai államoknak, amelyeket legsúlyosabban érintettek a nagyjából két és fél éve tartó ukrajnai háború negatív következményeiben, az energiaellátás vonatkozásában. 

Az energiaárak az egekbe szöktek, a magyar import éves költsége hétmilliárdról 17 milliárd euróra nőtt, ez a tízmilliárd eurós különbség pedig a bruttó hazai termék (GDP) hat százalékát jelenti

– magyarázta a miniszter, és sérelmezte, hogy a világ az utóbbi években elindult az újbóli blokkosodás felé, ami szavai szerint Magyarország szempontjából különösen káros lehet, ugyanis hazánk a Kelet és a Nyugat fontos találkozási pontjává vált, különösen az autóipar elektromos átállásának területén.