Úgy tűnik, lőttek a régi világrendnek, és beléptünk a tartós káosz korába

 A háború és a gazdasági válság csak a történet egyik fele, az elemzéseket áttekintve az eddig megszokott régi világrend felbomlása sejlik fel.

– derül ki az Összkép.hu elemzői összeállításából.

Az Összkép immár harmadik alkalommal tekinti át a világ 15 vezető think tank-jének kutatásait, és vizsgálja, mit hozhat a következő év. 

Fenyegető jelek tömkelege rajzolódik ki

2022-ben az intézetek kijelzőtábláin az üzemzavarra figyelmeztető piros lámpák füzére gyulladt ki, és a világ vezető think tank-jeinek tavalyi fő megállapításai a következők:

1. Az elemzések olyan átmeneti folyamatokat vizsgálnak, mint amilyen a háború és a gazdasági válság, és azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedek globális politikai és gazdasági intézményrendszere felbomlóban van, a mesterséges intelligencia átalakítja a gazdaságot és az államot, miközben a világ működésében egyre meghatározóbbá válik az erő, a fenyegetés.
2. A koronavírus-világjárvány után a gazdaság működése nem tért vissza a korábbi normális üzemmódba. Az elemzésekből klasszikus válságtematika rajzolódik ki: infláció, energiaválság, kamatemelések, piaci bizonytalanságok, társadalmi feszültségek, miközben az értékláncok globális átalakulása és a nemzetközi kereskedelem politikai szempontok alá rendelése foglalja le a gazdaság elemzőit.
3. A Covid-járvány nem szűnt meg, de hozzászoktunk. A posztcovid, a járvány okozta mentális problémák és az egészségügy átszervezésének témái vázolják fel a szelídülő járvánnyal való együttélés körvonalait.
4. Habár a járvány, majd a háború leszorította a klímasemlegesség témáját az első helyről, az ügy nem veszített a jelentőségéből. A széndioxid-kibocsátás csökkentésének gazdasági, társadalmi és politikai szervező szerepe beépült a mindennapokba.

Háború, válság, szakadozás, erő, mátrix

A 15 vezető think tank szerint a világ alakulását a következő táblázatban összefoglalt folyamatok határozzák meg:

Az összkép tehát eléggé pesszimista, vélhetően az elemzők figyelmét a sokasodó veszélyek kötik le.

Érdemes figyelni minden szavukra

A világ vezető think tankjainek tematikája az egyik legmegbízhatóbb forrás arra vonatkozólag, hogy miről is szól a világ. Az Összkép 15 intézmény 2022-es nagyobb elemzéseit tekintette át a különböző kontinensekről, mondván, hogy amiről ezeken a helyeken gondolkoznak, az fog idővel megjelenni a sajtóban, a politikában, tehát ezért is érdemes figyelni, miről mit mondanak ezekben a műhelyekben.

Az elemzésbe bevont intézetek a következők: Brookings, Bruegel, CASE, Chantham House, China Institue of Contemporary International Relations, FGV, French Institute of International Relations, Heritage Foundation, ISS, Japanese Institute of International Affairs, Konrad Adenauer Stiftung, Korean Development Agency, RAND, South African Institute of International Affairs, Observer Research Foundation.

A háború a mindennapok részévé vált

A háborúval kapcsolatban érdemes szétválasztani a konfliktus direkt hatásait és átfogó következményeit. Pusztítás, válság, menekültek, nemzetközi helyezkedés, fejlődő haditechnika – mindezek egy fegyveres konfliktus szomorúan nyilvánvaló következményei, de úgy tűnik, hogy az orosz–ukrán háború jelentősége túlmutat az összecsapás méretén.

A szomszédunkban folyó háború első éve – bármilyen meglepő is – nem számít kirívóan nagynak a halálos áldozatok eddigi számát nézve. A Wikipedia listája szerint 20 olyan fegyveres konfliktus volt ebben az évszázadban, amelyben több mint 25 ezren haltak meg. Ebből ez a háború „csak” a 13. az elhunytak 200 ezresre becsült száma alapján.

A háború jelentős globális hatása valószínűleg több tényezőre vezethető vissza. Ilyenek a háborús szankciók, a koronavírus következtében feszültté vált világgazdasági helyzet, az orosz és az ukrán gazdaság globális ellátási láncokban játszott – és most kieső – szerepe, illetve Oroszország kiemelkedő jelentősége a nemzetközi szervezetek rendszerében.

Valamint van még egy dolog, ami miatt ez a konfliktus nagyon más, mint a korábbiak: évtizedek óta először használta egy nagyhatalom a nukleáris fenyegetés eszközét.

Hosszú elemzések jelentek meg és fognak megjelenni arról, mi is a háború jelentősége, ám a konfliktus egyértelművé tette: a fejlett világban élők életét közvetlenül érintő és fenyegető háború nem a meghaladott múlt része, hanem ismét velünk van. A vezető think tankek elemzői is kiemelten foglalkoztak a világ újrafegyverkezésével, a szaporodó fenyegetések elleni védekezéssel, az emberek közötti szervezett erőszak várható jövőbeli technológiáival.

Beragadt a gazdaság

Nem igazolódott be az a remény, hogy a koronavírus-járvány lecsengésével a világ újraindulása és a nagy állami programok újra növekedési pályára állítják a gazdaságot.

Ennek három fő oka van:

1. A covid szétzilálta a világgazdaság működését, a fokozatos helyreállást megakasztotta a háború, különösen az energiaválság sújtotta Európában.
2. A 2008-as válsággal elindított és a covid alatt felpörgetett pénznyomtatás hatástalanná vált, inflációs spirálba vitte a világ gazdaságát, az infláció hűtésére indított kamatemelések pedig lefékezték a beruházásokat.
3. A világgazdaság gördülékeny működését egyre jobban megakasztják és elbizonytalanítják a biztonságpolitikai, klímavédelmi, illetve protekcionista motivációkra épülő nemzetközi kereskedelmi korlátok.

Ha pedig a a háborús hatásokon és a gazdasági válságon kívüli gazdasági témák listáját böngésszük, az ellátási láncok és az innováció témája tűnik leginkább szembe. Vagyis

átalakulóban van az, hogy hogyan szervezik, miért és hova telepítik termelésüket a világ gazdasági központjai, miközben még nem látni, hogyan fogja ez átalakítani az egyes gazdaságok innovációs képességeit és motivációit.

A nemzetközi helyzet fokozódik

A világ alakulása ugyanakkor teljesen máshogyan fest Ázsiából, mint az Atlanti-óceán partjairól nézve.

Ha az átfogó trendek helyett a világ régióra figyelünk, öt markáns folyamat rajzolódik ki: 

1. Európa megtorpanása;
2. Amerika pozíciótartási motivációja;
3. Kína világhatalommá válása;
4. India emelkedése;
5. és Latin-Amerika balra fordulása. 

Sok arra utaló jel látható, hogy ezek a folyamatok szétszakíthatják a hatalom és a gazdaság 30 éve kialakult rendjét. A világ 15 vezető intézete szerint a nemzetközi helyzet most csakugyan fokozódik:

Egyrészt a káosz, amit most látunk, nem csak olyan egyedi katasztrófák eredménye, mint a koronavírus-járvány vagy a háború, hanem valami általánosabb átalakulásból következik, másrészt ne reméljük, hogy az orosz–ukrán béke és a piaci hullámzások lecsillapodása után visszatérünk az öt évvel ezelőtti békeidőkbe.

Abból a folyóból kiléptünk, és nem pontosan látszik, mi jön helyette.

Bonyolult és veszélyes a világ

Az 1929-es nagy válságból világháború lett. Az 1970-es évek olajkrízise után a nyugati világ alkalmazkodott, a kommunista világ összeomlott, vér nélkül dőlt el a hidegháború. Most az ötven, illetve száz évvel ezelőtti állapothoz hasonlít a világ, ami azt jelenti, hogy kevés a túlélésre játszani, alapos felfordulás jön.

Ezért többre van szükség, mint hogy kibekkeljük a nehéz éveket. Meg kell érteni a változások természetét és meg kell találni az alkalmazkodás irányait és formáit. 

Annak a vállalkozásnak, településnek, embernek jut nagyobb biztonság és jobb élet, amelyik jobb pozícióval rendelkezik, akár a küzdelemben, akár az együttműködésben.

Az él nagyobb biztonságban és jólétben, aki jobb pozícióval lép be az elkerülhetetlen konfliktusokba, a sokat ígérő együttműködésekbe.