A BRICS-vezetők még ebben a hónapban találkoznak Dél-Afrikában az éves csúcstalálkozójukon, amelyen azonban idén nem lesz jelen azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök. Miután hónapokig ragaszkodott ahhoz, hogy részt vegyen a Brazília, Oroszország, India, Kína, India és Dél-Afrika tagországainak éves találkozóján, az orosz vezető végül mégis úgy döntött, hogy mégsem utazik el, mivel a dél-afrikai kormány nem tudta garantálni, hogy nem tartóztatják le, és szállítják Hágába – írja Fredrik Wesslau, a Svéd Nemzetközi Ügyek Intézetének politikai munkatársa a Politicón.

Az orosz vezető távolmaradása jól mutatja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Putyin ellen kiadott elfogatóparancsának geopolitikai hatását. A márciusban ukrán gyermekek deportálásával elkövetett háborús bűncselekmény miatt kiadott elfogatóparancs már most is akadályozza, hogy Oroszországot nemzetközi találkozókon képviselje, és tárgyaljon a világ más vezetőivel, mivel Dél-Afrika 122 másik állammal együtt ratifikálta a Római Statútumot, és köteles letartóztatni Putyint, ha belép az országba. 

A dél-afrikai kormány megpróbált megoldást találni arra, hogy ne kelljen őrizetbe venni az orosz elnököt, de a legnagyobb ellenzéki párt beperelte a kormányt, hogy kötelezze a letartóztatására. Egy bírósági beadványban a dél-afrikai elnök akkor azzal érvelt, hogy Oroszország világossá tette, hogy Putyin letartóztatása egyenlő lenne a hadüzenettel. Amikor nem tudtak garanciát nyújtani a mentességre, az orosz elnök úgy döntött, hogy túl kockázatos lenne számára ez az utazás.

Látványos fogyatkozásban az orosz mozgástér

Putyin eddig azzal az indokkal utasította el az ICC elfogatóparancsát, hogy Oroszország nem részese a Római Statútumnak. Ez viszont azért nem számít, mivel Ukrajna elismerte a bíróság joghatóságát, és Putyin a bűncselekményeit Ukrajnában követte el.

Mindez most már kevésbé teszi Oroszországot hatékonnyá diplomáciai és politikai céljainak elérésében, így zsugorítva össze Putyin világát.

Beszédes az is, hogy a múlt heti Oroszország-Afrika csúcstalálkozón például csak 17 államfő vett részt, azt megelőzően ez a szám még 43 volt. Az is szembetűnő, hogy Putyin az invázió kezdete óta jelentősen csökkentette a külföldi utazásait.

Bár ma még távolinak tűnhet annak a valószínűsége, hogy Putyin Hágában köt ki, ez még változhat. Amikor a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszéket létrehozták, senki sem hitte, hogy Szlobodan Milosevics volt elnök is a vádlottak padjára kerül., ám így történt

– írja a szerző.

Ha az orosz vezetőt soha nem is tartóztatják le, maga az elfogatóparancs akkor is célt szolgál. Bizonyságot tesz az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború igazságtalanságáról és Putyin személyes felelősségéről az elkövetett bűnökért.

A letartóztatás kilátásba helyezése a sírig el fogja kísérni

Az orosz vezető döntése, hogy nem kockáztatja meg a dél-afrikai utazást, összefüggésben állhatott Jevgenyij Prigozsin Wagner-főnök meghiúsult lázadásával is, mivel egy külföldi út potenciálisan lehetőséget nyithat más bajkeverők számára is.

Oroszország leendő vezetőjének alapvető érdeke lehet, hogy Putyint és legközelebbi embereit Hágába küldje, mivel így az elszúrt háború felelősségét egyértelműen a régi rezsimre lehetne hárítani. Az orosz belpolitika és a politikai célszerűség tehát vonzóvá teheti a Nemzetközi Büntetőbíróságot.

A letartóztatási parancs megtörte az orosz államfő felelősségre vonásának tabuját, ami releváns az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges nemzetközi bíróság felállításáról szóló viták szempontjából. Egy ilyen törvényszék felállítása már nem tűnik olyan nagy lépésnek.

Mivel Putyin csak videókapcsolaton keresztül vesz részt a csúcstalálkozón, most külügyminisztere, Szergej Lavrov utazik az afrikai országba, hogy Oroszországot képviselje. A tárcavezetőnek azonban azt is meg kellene kérdeznie magától, hogy meddig utazhat még a világban anélkül, hogy neki is a letartóztatással kellene szembenéznie. Lavrov ugyanis az Ukrajna elleni háború egyik fő propagandistája volt.