A népirtással, agresszióval, emberiesség elleni, valamint háborús bűncselekményekkel gyanúsítottak felelősségre vonására létrejött hágai szakhelyű International Criminal Court (ICC), azaz Nemzetközi Büntetőbíróság a napokban adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök ellen. Vlagyimir Putyin mellett ugyanez igaz Marija Alekszejevna Lvova-Belova oroszországi gyermekjogi biztosra.

Egész pontosan mivel vádolják az orosz elnököt és gyermekjogi biztosát?

Vlagyimir Putyint és Marija Alekszejevna Lvova-Belovát ukrán gyerekek jogellenes deportálásával vádolják. Egész pontosan azzal, hogy alapos gyanú alapján az ukrajnai orosz offenzíva tavaly februári kezdete óta a megszállt ukrán területekről jogellenesen deportáltak, szállítottak át tömegével és erővel ukrán gyerekeket az Orosz Föderáció területére. Ez hivatalosan jogi kategóriáját tekintve háborús bűncselekménynek számít a római statútum, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapszabálya szerint.

Alapos okkal feltételezhető, hogy Putyin elnök büntetőjogi felelősséggel tartozik az említett bűncselekményekért

– szerepel a Nemzetközi Büntetőbíróság hivatalos indoklásában.

Mire alapozza a vádakat Hága?

Lényegében egy vizsgálat megállapításaira, amelyről korábban beszámolt a Napi.hu is. Az amerikai külügyminisztérium 2022 májusában indított programot az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnök kivizsgálására. Ennek keretében a Yale Egyetem kutatói megállapították, hogy elhurcolhatta Ukrajnából, majd területén átnevelőtáborba küldhette Oroszország az ukrán gyerekeket.

A jelentés szerint Oroszország politikai átnevelés céljából legalább hatezer, vagy még annál is több, akár hétezer ukrán gyermeket tarthatott fogva a Krím-félszigeten és más orosz területeken különböző intézetekben. A Yale Egyetem kutatói legalább 43 olyan tábort és egyéb intézményt azonosítottak Oroszországban, ahol ukrán gyermekeket tartottak fogva Ukrajna lerohanása óta.

A fogva tartott ukrán gyerekek közt voltak olyanok, akiket Oroszország annak ellenére tekintett árvának, hogy voltak szüleik, hivatalos gyámjaik, mások az orosz invázió előtt ukrán állami gyermekvédelmi intézményekben éltek, illetve bekerültek közéjük olyanok is, akiknek a háború miatt nem lehetett tisztázni a pontos családi státuszát.

Az ukrán „háborús árvák” egy részét végül vagy orosz szülők fogadták örökbe, vagy szintén Oroszországban nevelőszülői gondoskodásba kerültek.

A legfiatalabb ukrán gyermek mindössze négy hónapos volt, a 14 éves gyerekeket pedig az egyes orosz táborokban már konkrét katonai kiképzésben részesítették. Az amerikai kutatók arra azonban nem találtak bizonyítékot, hogy ezeket a gyerekeket a frontra is elküldték volna.

Védekezhet-e azzal Oroszország, hogy csak védeni akarta az ukrán gyerekeket? 

Tény, hogy a genfi egyezmény engedélyezi az ideiglenes evakuálást, amennyiben a lakosság biztonsága és különösen nyomós katonai ok ezt indokolttá teszi. Ugyanakkor amint megszűnik a közvetlen konfliktus a kiürített területen, az ott élőket, az eredetileg ott tartózkodókat azonnali hatállyal haza kell küldeni.

A genfi egyezmény azt is egyértelműen kimondja, hogy evakuálás közben tilos a családokat szétválasztani.

Amennyiben tehát egy napon valóban sikerült bíróság elé állítani Vlagyimir Putyint, ügyvédei nagy eséllyel megpróbálják bizonyítani, hogy az evakuációval ők csak az ukrán gyerekek biztonságát akarták megvédeni. Azt azonban már elég nehezen fogják kimagyarázni, hogy a kimenekítés közben miért csak a gyerekeket evakuálták, szüleiket, hivatalos gyámjaikat azonban nem.

Milyen következményekre számíthat Putyin elnök, amennyiben valóban sor kerül a perre?

Minimum harminc év börtön, vagy akár életfogytiglani ítélet is lehet az orosz elnök büntetése, továbbá pénzbírság és vagyonelkobzás.

A háború végével elülhet az ügy? Meddig érvényes az orosz elnök elleni elfogatóparancs?

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan szerint a Vlagyimir Putyin elleni elfogatóparancsnak nincs lejárati ideje, az akkor is hatályos lesz, miután véget ért az Ukrajna ellen indított orosz háború.

A háborús bűncselekmények nem évülnek el, ez volt az egyik alapelve a második világháború után lefolytatott nürnbergi pereknek is

– jelentette ki a főügyész a BBC-nek.

Azaz a Vlagyimir Putyinnal és Marija Alekszejevna Lvova-Belovával szembeni elfogatóparancs mindkettejükkel szemben életük végéig érvényben marad.

Csak szimbólum az orosz elnök elleni elfogatóparancs, hiszen valószerűtlen, hogy ténylegesen eljárás indul Vlagyimir Putyinnal szemben?

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyet az 1998-as római statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással.

A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország, amely aláírta ugyan, de nem ratifikálta, sem az Egyesült Államok, amely visszavonta aláírását, és Kína sem, amely egyáltalán nem írta alá a dokumentumot.

Geoffey Nice brit ügyvéd, a Slobodan Milosevic volt jugoszláv és szerb államfő elleni per fővádlója az ügyről azt nyilatkozta: az elfogatóparancs kiadásával Putyint körözött bűnözőként bélyegezték meg, és ettől a címkétől már csak akkor szabadulhat meg, ha megindul ellene az eljárás és felmentik, vagy ha a Nemzetközi Büntetőbíróság visszavonja az elfogatóparancsot.

És mit szólnak ehhez az oroszok?

Oroszország egyértelműen ellenséges intézkedésnek és elfogadhatatlannak értékelte az orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsot. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy Oroszország higgadtan fog reagálni, és teszi tovább a dolgát. Hozzá képest a volt orosz elnök, Dmitrij Medvegyev kijelentette: az elfogatóparancsnak szörnyű következményei lesznek.

Dmitrij Medvegyev
Dmitrij Medvegyev

„Úgy döntöttek, hogy egy olyan (...) atomhatalom elnökét állítják bíróság elé, amely nem vesz részt a Nemzetközi Büntetőbíróságban, ahogyan az Egyesült Államok és más országok sem"

– méltatlankodott Telegram-csatornáján Dmitrij Medvegyev, aki jelenleg az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, kihangsúlyozva, hogy Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó római statútumnak.

Dmitrij Medvegyev azt is kifejtette, hogy a NATO nem fog háborút indítani, ha egy orosz hiperszonikus rakéta csapást mér a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra. Az egykori orosz elnök szerint tehát a Nemzetközi Büntetőbíróság bírái túlértékelik szerepüket, amikor eljárást indítanak a legnagyobb atomhatalom ellen.

Mindenki Isten és a rakéták figyelő szeme előtt jár. Teljes mértékben elképzelhető egy célzott csapás egy Onyiksz hiperszonikus robotrepülőgéppel az Északi-tengerről a hágai bíróság épületére. Lelőni, sajnos, nem lehet. A bíróság pedig csak egy szánalmas nemzetközi szervezet, nem egy NATO-ország lakossága. Tehát háborút sem fognak indítani. Pánikba esnek. És senki sem fogja sajnálni őket

– írta Medvegyev, arra biztatva a bírákat, hogy „alaposan kémleljék az éget".

Dél-Afrika akár a Nemzetközi Büntetőbíróság kezére is játszhatná Putyint

Vlagyimir Putyin orosz elnök az eredeti – bár hivatalosan nem megerősített – tervek szerint a Dél-Afrikai Köztársaságba látogathat a BRICS-országok augusztusi csúcstalálkozójára, amely részese a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, így kötelessége lenne kiadni az orosz államfőt Hágának. A Napi.hu-nak nyilatkozó Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense elmondta: előfordult már, hogy Dél-Afrika eltekintett ettől a kötelességétől egy korábbi szudáni elnök esetében. Dél-Afrika részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Alapszabályának, így elvileg hivatalosan kötelessége lenne őrizetbe venni, majd kiadni Hágának az orosz államfőt, amennyiben az ország területére lép. Ugyanakkor Tóth Norbert azt is leszögezte, hogy létezik az elv a nemzetközi jogban, miszerint az államfőkkel szemben más ország hatóságai, bíróságai eljárást lefolytatni elvileg nem tudnak. Ez korábban egy abszolút elv volt, de bizonyos országokban ma már van arra törekvés, hogy súlyos bűncselekmények, tehát népirtás, háborús bűncselekmények esetén ezt az elvet figyelmen kívül hagyják. Tóth Norbert egyébként azt tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy Vlagyimir Putyin a közelmúltban kiadott nemzetközi elfogatóparancs mellett már nem kockáztatja meg a dél-afrikai utat.