A Hold számos értékes kincset rejt: ritkaföldfémeket, fagyott víz lerakódásokat, és felbecsülhetetlen energiaforrást jelentő héliumot. Nem csoda, hogy ádáz verseny indult ezek megszerzéséért.
- Az USA 2025-re tervezi, hogy újra embert juttat el a Holdra a NASA új Artemis programján keresztül.
- India nemrégiben landolt Chandrayaan-3 űrszondájával a Manzinus-kráter közelében, közel a déli pólushoz,
- Oroszország azt remélte, hogy a Boguszlavszkij-kráter környékét kutathatja, mielőtt a Luna-25 szondája a hónap elején lezuhant.
- Kína 2030-ra tervezi, hogy taikonautákat (kínai űrhajósokat) küld a Hold felszínére, és számos hasonló leszállóhelyet azonosított, mint az Egyesült Államok űrügynöksége, ami előre vetít egy esetleges konfliktust.
A globális űrkutatásban érdekelt nemzetek egyelőre nem jutottak dűlőre egymással a Hold "felosztásáról." Dehát mit is keresnek ezek a nemzetek, plusz egy sor magáncég a Holdon? Nézzük át még egyszer a legfontosabb kincseket.
A víz
A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) elemzésének köszönhetően a szakértők úgy vélik, hogy a Hold sarkain több mint 600 milliárd kilogramm vízjég található, ami legalább 240 ezer olimpiai méretű úszómedence megtöltéséhez elegendő. Figyelembe véve, hogy több mint egymilliárd köbkilométer víz van a Földön, furcsának tűnhet azt gondolni, hogy a víz a Hold egyik legértékesebb erőforrása, amely többnyire kráterekben található a déli pólus bal és az északi pólus jobb oldalán.
Nos, a vizet a Holdon azért tekinthetjük szinte felbecsülhetetlen értékű erőforrásnak a civilizációnk jövője szempontjából, mert magában hordozza más bolygók felfedezésének lehetőségét.
Ennek az az oka, hogy a súlya miatt nagyon nehéz sok vizet eljuttatni a Földről az űrbe, mivel egyedül egy köbméternyi víz világűrbe juttatása mintegy 450 millió forintba kerülne.
Ez azt jelenti, hogy a már az űrben található vízhez való hozzáférés felbecsülhetetlen értékű lenne, nem csak az űrhajósok számára, hogy igyanak és mosakodjanak, hanem azért is, hogy eljuttassák őket a Naprendszer távoli bolygóira.
Ráadásul mivel a vízmolekula két hidrogénatomból és egy oxigénatomból áll, így rendelkezik a rakétaüzemanyag előállításához szükséges folyékony oxigénnel és hidrogénnel.
Ezt a rakéta-üzemanyagot azután fel lehetne használni például egy emberi űrhajó elindítására a Holdról a Marsra és azon túl – derül ki a DailyMail összeállításából.
A fémek
A tudósok úgy vélik, hogy számos ritkaföldfém rejtőzhet a Hold déli pólusának hideg, sötét krátereiben, mint például a Shackleton, a Shoemaker, a Gerlache és a Haworth.
Ezek a fémek létfontosságúak a feltörekvő technológiákban, valamint okostelefonokban, számítógépekben, hibrid autók akkumulátoraiban és orvosi berendezésekben.
A szakértők szerint a Holdon nagy mennyiségben előforduló ritka fémek közé tartozik a szkandium és ittrium, amelyeket járművek motorjaiban, üveg- vagy kerámiák készítésére, elektronikus eszközök és radarrendszerek előállítására használhatnának. Az egyéb erőforrások közé tartozik a bazalt, a vas, a kvarc és a szilícium, amelyek mind felhasználhatók ablakokhoz, kőedényekhez és napelemekhez a Földön, míg az elektronikai nemesfémek közé tartozik a platina, a palládium és a ródium. A tudósok még olyan titánércet is felfedeztek, amely tízszer gazdagabb, mint ami a Földön található.
A hélium
A nukleáris fúziót a fosszilis tüzelőanyagok lehetséges alternatívájaként tartják számon a Földön, és az energia „Szent Gráljának” tekintik. A tudósok azt remélik, hogy utánozni tudják, ahogyan a Nap energiát hoz létre a hidrogént héliummá alakítva. Ennek egyik módja az, hogy egy ritka típusú hidrogént (úgynevezett deutériumot) veszünk fel, amelyet tengervízből lehet kivonni, egy még ritkább héliumtípussal, amely hélium-3 néven ismert. Ez utóbbi rendkívül ritka a Földön, de a Hold egyes részein, beleértve a Nyugalom-tengert is, a felszíni anyagban a hélium-3 már 20 milliomodnyi koncentrációban van jelen.