A Dohában folyó egyeztetéseken során sikerült megállapodni a tűzszünetről az Izrael és a Hamász közötti konfliktusban – mondta a palesztin szervezet szóvivője. A közvetítő katari és amerikai illetékesek szerint megvan a zsidó állam és a szélsőséges palesztin szervezet közötti, 15 hónapja tartó háborút lezáró egyezség. 

Már minden résztvevő azt mondja, hogy elfogadja a megállapodást.

A külügyminiszter lemondta a budapesti útját

Közben az európai körúton tartózkodó Gideon Szaár izraeli külügyminiszter megszakította olaszországi látogatását és Rómából visszaindult Tel Avivba. Ezért lemondta a csütörtöki Budapestre tervezett tárgyalásait is, mert mindenképpen jelen akar lenni a tűzszünetről kezdődő izraeli kormányzati egyeztetésen – írja az Index. 

Az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar szinte az egész évben tető alá szeretett volna hozni a már legalább 46 ezer palesztin életet követelő konfliktust lezáró megállapodást. A Hamász fegyveresi 2023. október 7-én törtek izraeli területekre, ahol 1200 civilt meggyilkoltak és túszként magukkal hurcoltak további 250 embert. A túszok fele már kiszabadult  egy, a mostanit megelőző rövid tűzszünet során. 

Hírszerzési jelentések szerint nagyjából száz izraeli túsz van még az iszlamista csoport fogságában, harmaduk valószínűleg már nem él.

Nagyon nem akarták Trumpra hagyni

A jövő héten távozó Biden-adminisztráció képviselői többször kifejtették, hogy nem szeretné lezáratlanul hagyni a konfliktust. Elsősorban azért, mert Donald Trump a megválasztása után súlyosan megfenyegette a palesztin terrorszervezetet:  pokoli árat kell fizetniük, ha a túszokat a január 20-i elnöki beiktatása előtt sem engedik el.  

Joe Biden amerikai elnök, Kamala Harris amerikai alelnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter társaságában beszél, miután a tárgyalófelek fokozatos tűzszüneti megállapodást kötöttek Izrael és a Hamász között a Gázai övezetben, a Fehér Házban, Washingtonban január 15-én,
Joe Biden amerikai elnök, Kamala Harris amerikai alelnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter társaságában beszél, miután a felek tűzszüneti megállapodást kötöttek.
Kép: Reuters, Evelyn Hockstein

A megállapodás  egyik kritikus pontja volt a Philadelphia-folyosó kérdése: az egyiptomi határon található, mintegy 14 kilométer hosszú és 100 méter széles demilitarizált övezet volt a mostani konfliktus kitöréséig. Az 1979-es izraeli-egyiptomi békeszerződés részeként hozták létre, szigorúan ellenőrzött átkelőpontokkal. A háború kitörését követően Kairó visszavonta egységeit a folyosótól, amelyet később az izraeli csapatok megszálltak. 

A Hamász végig azt követelte a tárgyalások során, hogy a megállapodás részeként vonják ki az izraeli erőket az Egyitommal határos térségből, ám erre Izrael eddig nem volt hajlandó.

Háromszakaszos megállapodás 

Az APNews megszerezte a megállapodás tervezet egy példányát, eszerint három szakaszban zárnák le 2023. októberében kitört konfliktust.

Első szakasz - időtartam: 42 nap

  • A Hamász elengedne 33 túszt, köztük az összes nőt, beleértve a katonanőket, valamint a gyerekeket és az 50 év felettieket;
  • Izrael minden egyes civil túszért cserébe szabadon bocsátana 30 bebörtönzött palesztint, illetve minden egyes elengedett katonanőért 50 palesztin nyerné vissza szabadságát;
  • leállítanák a támadásokat és Izrael kivonná erőit a sűrűn lakott részekből a Gázai övezet határára;
  • az otthonaikból elűzött palesztinok visszatérhetnének és ezzel együtt beengednének napi 600 kamionnyi segélyszállítmányt a régióba.

Második szakasz - időtartam: 42 nap

  • Meghirdetik a fenntartható nyugalom időszakát;
  • a Hamász elengedi az összes túszt (civileket és katonákat egyaránt), egy időközben letárgyalt, meghatározott számú palesztin fogoly szabadonbocsátásáért cserébe.

Harmadik szakasz

  • A fogságban elhunyt izraeli túszok földi maradványait kicserélik meghalt palesztin harcosok földi maradványaiért;
  • beindítják a Gázai övezet újjáépítési tervét;
  • beindul az átkelőforgalom a Gázai övezet határátkelőinél.

A Hamász már az elejétől fogva azt kérte a tűzszünet egészen addig tartson, amíg meg nem állapodnak részletesen a második szakasz elemeiről. Ehhez írásos garanciákat kért a közvetítőktől, de csak szóbeli ígéreteket kapott, Izraeltől még azt sem. Amennyiben Tel Aviv – megállapodás híján – mégis újraindítja a katonai akciót, hogy nyomás alá helyezze a radikális iszlamista csoportot, az viszont éppen az izraeli belpolitikában sülhet el rosszul, mert ha válaszul a Hamász a túszokhoz nyúl, az az emberek többségét Netanjahu kormányfő ellen hangolja Izaelben.

Kapcsolódó