Az eddigieknél szigorúbb intézkedésekben állapodott meg a Németországba áramló menekültek nagy számának megfékezésére Olaf Scholz kancellár és a 16 német szövetségi állam kormányzója a kritikussá vált migránskérdésben tartott csúcstalálkozón. Az új intézkedések közé tartozik a menekültügyi eljárások felgyorsítása, a menedékkérők ellátásának korlátozása, valamint a szövetségi kormány megemelt pénzügyi támogatása a beáramlással küzdő államok és helyi közösségek számára – számolt be az Euronews. 

A Hamász támadása felnyitotta Pandora szelencéjét

A balközép kormányt vezető, szociáldemokrata Scholz történelmi pillanatnak nevezte a mostani megállapodást, utalva rá, hogy a téma jelentős teherré vált az országnak.

Habár a Handesblatt megjegyzi: csak a szövetségi állam csúcstalálkozója előtti vita volt nagy a menekültügyi politika megváltoztatásáról, annak jelentős reformjáról nincs szó a kormányzópártok közötti, túl nagy nézetkülönbségek miatt.

A Hamász palesztin terrorszervezet által október 7-én megtámadott Izrael védekezése nyomán kirobbant háború a Közel-Keleten rávilágított arra, hogy az Európába özönlő migránsáradat komoly veszélyeket rejt. A németeknél és más uniós országokban azóta fellángolt a zsidógyűlölet, és rendszeresek a palesztinpárti szélsőségesek erőszakos megmozdulásai, illetve a terrorfenyegetések. 

Elkergetik a farmereket

A Hamász támadása óta az Izrael keleti részén fekvő Ciszjordániában is fokozódik az erőszak. Miközben a legtöbb figyelem a Gázai övezetre irányul, a mezőgazdasági térségben több százan vesztették életüket és rengetegen megsebesültek, mert az emberi jogi szervezetek szerint az ott élő palesztin farmerek ellen szisztematikus támadások történnek. A megfélemlítés jegyében a fegyverrel, katonai járművekkel érkező, radikális területfoglalók nem engedik a beduin pásztorokat, földműveseket, valamint a zsidó és külföldi segédmunkásokat a szántókra és a legelőkre, kővel dobálják őket aratás közben, fákat csavarnak ki, földeket gyújtanak fel. A céljuk az, hogy az emberek életét olyan elviselhetetlenné tegyék, hogy maguktól távozzanak. A beduinok a legsebezhetőbb kisebbség – hívta fel a figyelmet a Looking the Occupation in the Eye szervezet, amely szerint durva "földfoglalási háború" zajlik az Izrael ellenőrzése alatt álló területen, ahol 450 ezer telepes él – számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Határon vannak a németek, nem bírják a nyomást

Németországban hónapok óta dugig telnek a menedékhelyek: a statisztikák szerint szeptember végén tavalyhoz képest több mint 73 százalékkal több menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, amely mutatja, hogy már óriási nyomás nehezedik a nyugat-európai nagyhatalom vezetésére, hogy megállítsa ezt a tendenciát – nem csak az ellenzék, hanem a német polgárok, illetve az európai választások közeledtével más uniós országok felől is. 

Azt már Olaf Scholz is ki meri jelenteni, hogy „túl sokan jönnek” – a migránsok többsége Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkezik, de például az orosz háború kezdete óta több mint egymillió ukránt is befogadtak.

A kritikusok szerint eddig túl megengedő migránspolitika következtében az elmúlt hetekben egyre több csontváz hullott ki a szekrényből, ezért a szövetségi kormány serényen nekiállt orvosolni a robbanásközeli helyzetet.

Például reform alá vonták a sikertelen menedékkérők kitoloncolását megkönnyítő törvénykezést, szigorították az embercsempészek büntetését, újra szabályozták a migránsok munkavállalásának követelményeit, miközben meghosszabbították a Svájccal, Csehországgal, Lengyelországgal és Ausztriával közös határokon érvényes ellenőrzéseket.

Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió csúcstalálkozóján 2023. október 27-én.
Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió csúcstalálkozóján 2023. október 27-én.
Kép: AFP / John Thys

Kevesebb költőpénzt kaphatnak a migránsok

A hónapok óta tartó vita után legújabban módosították a tartományoknak egyre nagyobb anyagi terhet jelentő menedékkérők ellátásának finanszírozási rendszerét. Eszerint 2024-től a kormány évente 7500 eurós átalányösszeget fizet minden menedékkérő után az eddigi, 3,7 milliárd euró körüli, éves támogatás helyett. 

A Süddeutche Zeitung szerint több tartomány kevesli az átalány összegét, amely meg sem közelíti az államok és önkormányzatok átlagos költségeit. Felvetések szerint személyenként körülbelül évi 20 ezer euróra lenne szükség a szállásra és az integrációs munkára.

Az új módosításoknak az is része, hogy csökkentik a menedékkérők szociális juttatásait az érkezésüket követő három éven belül, például kevesebb készpénzhez jutnak.

Ez azért jelentős döntés, mert a migráció egyik fő ösztönzője Németországban a jelentős készpénzes juttatás, aminek korábban a szövetségi államok már sürgették a leállítását. Helyette olyan chipkártyás fizetési rendszert javasoltak, amely a releváns szolgáltatásokhoz és termékekhez használható, nem pedig bármilyen más célra – mutat rá a Deutsche Welle.

Emellett több szövetségi állam – más G7-országok, például Dánia és az Egyesült Királyság mintájára – azt sürgeti, hogy vezessék be a menekültügyi eljárások Németországon kívüli lefolytatásának új rendszerét, ezzel külső gátat vetnének a migránsáradatnak.

Ezt azonban még nem sikerült elfogadtatni, a kancellária egyelőre azt ígérte, hogy megvizsgálják az EU-n kívüli eljárások lehetőségét.

Eddig csak Olaszországnak sikerült megállapodnia Albániával, hogy ideiglenes menedéket adnak az olasz partokat elérő, több ezer migráns közül azoknak, akiknek a kérelmét éppen bírálják – ez azonban emberi jogi aggályok miatt ellentmondásos lehet.

A liberális menedékjogi törvényeket támogató német csoport, a Pro Asyl meg is döbbent ezen a terven, mert szerintük csak brutalizálná a kérdést, és rendkívül veszélyes lenne a védelemre szoruló emberekre, ha Németország kihívásaira Törökországban vagy Észak-Afrikában keresnék a megoldást. 

Nem hagyják a ruhatárban a gyűlölködést

„Az ing nem izzad meg magától” – idézett egy sváb mondást a Welt-nek a migráns hátterű Cem Özdemir (zöldek) szövetségi agrárminiszter, aki szerint azok a bevándorlók, akik dolgoznak, gyorsabban tanulnak meg németül és könnyebben integrálódnak.

Cem Özdemir Berlinben 2023. február 15-én.
Cem Özdemir Berlinben 2023. február 15-én.
Kép: AFP / Odd Andersen

Kijelentette: a németek már nem bíznak a kormányban, hogy kontrollálni tudja a helyzetet, mivel minden nap érkeznek képek olyan tüntetőkről, akik Izrael ellen vagy egy kalifátusért vonulnak utcára. Bár szavai szerint, ha az emberek olyan országból jönnek, ahol az antiszemitizmust az anyatejjel szívják magukba, nem lehet arra számítani, hogy érkezéskor azt a ruhatárban hagyják, az államnak mégis az a dolga, hogy ezen változtasson.  

Wolfgang Kubicki, a szabaddemokrata FDP párt alelnöke a franciáknál is jellemző, no-go zónák kialakulásától intett óva, amire a német városokban is van már példa. Szerinte a párhuzamos társadalmak kialakulás ellen meg kell szabni, hogy az egyes városrészekben legfeljebb a migránsok 25 százaléka élhet. 

Nem várhatunk évekig, amíg valóban megvédik Európa külső határát, ellenőrző és tranzitközpontokat is be kell vezetnünk a határainkon, emellett korlátozni kell a családegyesítést – közölte Carsten Linnemann, a kereszténydemokrata unió, a CDU főtitkára a Spiegellel, amelynek Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter azt mondta, hogy egymilliárd eurós megtakarítást eredményezhet a menedékkérők ellátásának tervezett korlátozása, ami csökkentheti a migránsoknál a német jóléti állam vonzerejét. 

Elherdálják az EU-s határvédelem pénzeit?

Csalás és pazarlás vádjai merültek fel az EU határvédelmi ügynökségénél, a Frontex-nél, amely a gyanú szerint a horvát védelmi miniszter egykori érdekeltségébe tartozó, játéktermet üzemeltető szállodába szervezett a határőreinek szállást. A Frontexnek kétezer egyenruhás alkalmazottja van, akiket az unió külső határaihoz delegálnak, például a mediterrán országokba vagy a Balkánra. A varsói székhellyel rendelkező ügynökségnél most az Európai Ügyészség és az EU Csalás Elleni Hivatala, az Olaf azért vizsgálódik, mert korábban 240 millió eurós kerettel megbíztak egy észt utazásszervező céget több száz határőr ötnapos terepgyakorlatának horvátországi szállásfoglalására. A német Welt és a horvát Ostro oknyomozó hírportál kiderítette, hogy a rendőröket egy olyan, útmenti létesítményben szállásolták el a szerb határhoz közeli Spačva városában, amelyet a horvát belügyminisztérium egy egyszerű, három csillagos szállásként és képzési központként használ. A 2004-ben épült központ tulajdonosa egy olyan cég, amely főtevékenysége szerint két játéktermet is üzemeltet a helyszínen, és amelynek korábbi vezetője a jelenlegi horvát védelmi miniszter volt. A meglehetősen szerénynek tűnő szállásért a Frontex havi 18 ezer euró (körülbelül 6,7 millió forint) plusz áfát fizetett, amely az Olafnál felvetette a csalás vádjait. Már tavaly is felmerült a pazarlás vádja, amikor a Spiegel feltűnően drága sportlétesítményekről számolt be, amelyeket a EU-s határvédelmi ügynökség egyik hadtestének építettek a spanyolországi Ávilában.