A fejlett gazdaságokban a technológiai, digitális fejlődés nyomán egyre több helyen kísérleteznek a rövidebb munkahéttel. A nemzetközi trend képviselői (Belgium, Egyesült Királyság, Németország, Japán) lecsökkentették a heti öt napot négyre, azonban Görögország július 1-től kezdve saját útját járva, a 6 napos verzió mellett tette le a voksát – írja Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. 

A görög állam a döntés elsődleges háttereként a ki nem fizetett túlórákat és a feketemunka visszaszorítását hozta fel indokként, amellett, hogy a társadalom idősödése miatt egyre feszítettebb a munkaerőpiac, jelentős a szakemberhiány, illetve a gazdaság növekedését is várnak az intézkedéstől.

Kapcsolódó

Görögország lett az első uniós ország, amely bevezette a hatnapos munkahetet bizonyos munkakörök esetében. Az idén július 1-jével hatályba lépett rendelet két konkrét vállalkozástípust érint. Elsődlegesen azokra a görög munkavállalókra akik, éjjel-nappal dolgoznak, valamint a váltott műszakban dolgozókra. Emellett azokra a cégekre, amelyek a hét öt vagy hat napján, napi 24 órában, szintén váltott műszakban dolgoznak.  

A meghosszabbított munkahét keretében a kiválasztott iparágakban és gyártóüzemekben dolgozóknak lehetőségük lesz napi két órával többet dolgozni, vagy nyolc órával több műszakot vállalni egy plusz napon.

Ezért cserébe 40 százalékos pótlékot kapnak, amennyiben pedig vasárnap dolgoznak, 115 százalékos juttatást számolnak fel nekik a napi munkabérükön felül. 

A változás azt jelenti, hogy a hagyományos 40 órás munkahét néhány vállalkozás esetében heti 48 órára bővülhet. A hat napos munkahétre vonatkozó kezdeményezés nem terjed ki a vendéglátásban és az idegenforgalomban dolgozókra.

Na de mi is szól ellene?

A görög hatnapos munkavégzés lehetőségét megengedő rendelet ellen több szakszervezet is tiltakozott, akár embertelennek is minősítve azt. Talán a legfontosabb érv a hatnapos  munkahét ellen a munka-magánélet egyensúlyának fenntartása, amely plusz munkanappal, vagyis kevesebb szabadidővel jelentősen sérülhet, ezáltal visszavetve az egyéni jóléti szintet.

Emellett számos  kutatás bizonyítja, hogy a rövidebb munkahetek és a kiegyensúlyozottabb életmód hozzájárul a munkavállalók nagyobb elégedettségéhez, jobb egészségi állapotához és így végső soron nagyobb termelékenységéhez.

Továbbá a  munkavállalók munkahely iránti elkötelezettségének növekedése kevesebb toborzási költséggel jár együtt, illetve így kevesebb időt is kell új munkavállalók felvételére fordítani.

Ezért nem működik a négynapos munkahét

Kisida Fumio japán miniszterelnök 2023 januárjában arra figyelmeztetett, hogy az ország a csökkenő születési arányszám miatt az összeomlás szélén áll.
Bővebben--->