Ausztriában zátonyra futottak a jobboldali-patrióta FPÖ (Szabadságpárt) és a kereszténydemokrata-konzervatív ÖVP (Néppárt) koalíciós tárgyalásai – jelentette be szerdán Herbert Kickl, az osztrák patrióták vezetője, miután Bécsben találkozott Alexander Van der Bellen szövetségi elnökkel, akinek visszaadta a kormányalakításról szóló megbízást.

Az alig pár hete kezdődött jobboldali kormányalakítás elősorban azért hiúsult meg, mert a felek nem tudtak megegyezni a minisztériumok elosztásáról – például mindkét párt át akarta venni a belügyminisztériumot és a pénzügyminisztériumot. 

A kereszténydemokraták és a populisták egymásra mutogatnak a kudarc miatt, a hangulat feszült Ausztriában, ahol a szövetségi elnök dönt a folytatásról – várhatóan egy átmeneti, szakértői kormány felállítását rendeli el, vagy új választásokat ír ki. 

Nem kérnek az együttműködésből a migrációellenes párttal

Már a múlt hétvégén kiszivárogtak olyan jegyzőkönyvek, amelyekből kiderült, hogy az egyeztetés elakadt, a két párt ragaszkodik a saját elképzeléseihez és egyre keményebb hangnemet ütnek meg. Erre fel hívatta be a szövetségi elnök a vezetőket, hogy nyilatkozzanak a helyzetről, amelyről most kiderült, hogy tarthatatlan.

Herbert Kickl hatalomszomja és megalkuvást nem ismerő hozzáállása miatt nem sikerült megegyezni

mondta Alexander Pröll, az ÖVP főtitkára az APA hírügynökségnek, elárulva, hogy öt hét alatt Kickl összesen hét órát ült a tárgyalóasztalnál, mert „nem volt hajlandó kompromisszumokat kötni”.

A kancellári álmaitól ezzel búcsúzó populista pártvezér szerint viszont számos kérdésben engedtek a kereszténydemokratáknak.

Az FPÖ a biztonságot, a jólétet és az őszinteséget, az ÖVP a hatalmi játszmákat és az álláscserét képviseli

– fogalmazott Christian Hafenecker, az FPÖ főtitkára sajtóközleményében.

Együtt szerettük volna visszavezetni Ausztriát Európa csúcsára – gazdaságilag erős, társadalmilag felelős, és országunk és népe érdekeit védő migrációs politikával

– írta a Van der Bellennek címzett levelében Herbert Kickl.

Megjegyezte azt is, hogy nemcsak a sarkalatos kérdésekben térnek el az álláspontok, hanem látszik, hogy semmi nem változott a választások óta, a velük való együttműködés a többi párt részéről falakba ütközikidézi a Meinbezirk.

Összevesztek a belügyi tárcán

Az FPÖ és az ÖVP közötti tárgyalásokat kezdettől fogva beárnyékolták a nézeteltérések, különösen a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben – idézi fel a FAZ. A jobboldali populisták például ellenezték Ukrajna további támogatását az Oroszország elleni háborúban, miközben rendkívül kritikusak az EU-val szemben, míg a konzervatívok mélyen meg vannak győződve az Európai Unió előnyeiről. Mindkét fél a Belügyminisztériumot is követelte magának. Legutóbb az ÖVP azt javasolta, az FPÖ kapjon saját menekültügyi és migrációs minisztériumot, leválasztva ezeket a belügyi tárcáról, ami az ÖVP-nél maradna a titkosszolgálattal és a Pénzügyminisztériummal együtt. A Szabadságpárt azonban ezt elutasította. Herbert Kickl 2017 és 2019 között már irányította a belügyeket, amely idő alatt rendőri razziát tartottak a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalnál, mire a barátságos külföldi hírszerző szolgálatok leminősítették az Ausztriával való együttműködésüket. 

Új választás vagy szakértői kormány 

A koalíciós tárgyalások kudarca után új választások jöhetnek szóba Ausztriábanírja a FAZ, amely felidézi, hogy január elején a szociáldemokrata SPÖ és a liberális Neos tárgyalásai omlottak össze az ÖVP-vel egy hárompárti koalícióról, ami után lemondott Karl Nehammer kancellár és visszavonult a politikától.

Ezután került az őszi választásokon legtöbb szavazatot elérő FPÖ kezébe a lehetőség, hogy jobboldali kormányt alakítsanak a konzervatívokkal, de ez sem sikerült. 

Sajtóhírek szerint a jelentős költségekkel járó, új választás júniustól lehet reális lehetőség.

Ennek alternatívájaként viszont az is elképzelhető, hogy Van der Bellen egy nagykoalíció alakítására ad utasítást a mainstream pártoknak, vagy pedig egy szakértőkből álló, átmeneti kabinetet nevez ki Ausztria élére, amelyet nem vezető pártpolitikusok alkotnának. 

Nyertes párt patthelyzetben

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az FPÖ még egyértelműbben nyerne egy új szavazáson a szeptemberi parlamenti választáshoz képest, amikor majdnem 29 százalékot értek el, míg a közelmúltban 34 százalékra nőtt a jobboldali párt támogatottsága. Ha azonban továbbra sem hajlandó egyetlen párt sem koalíciót kötni a populistákkal, a kormányalakítás ugyanúgy nehézségekbe ütközne.