A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása figyelmeztette a kormányt, hogy kezdjen el foglalkozni az önkormányzatok problémáival. Nyomásgyakorlás gyanánt bejelentették, január 30-án este az önkormányzatok lekapcsolják a közvilágítást Szlovákiában, hogy kompenzálják az elszálló energiaárakat.

A varsói városvezetés úgy határozott, hogy 2024 és 2032 között száműzik a 18 évnél idősebb dízel- és a 27 évnél idősebb benzinüzemű környezetszennyező gépjárműveket Varsó több kerületéből, köztük a belvárosból is.

A horvát tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális minisztérium mindeközben arról számolt be, hogy legkorábban 2024 végén állnak át az elektronikus autópályadíj-fizetési rendszerre.

Azon olvasóinkat pedig, akik Olaszországba autóztak a héten, arra figyelmeztettük, hogy érdemes lehet a határ átlépése előtt tankolni egyet. Kedd estétől ugyanis sztrájkoltak az olasz benzinkutasok a kormány őket érintő intézkedései miatt.

Új harckocsik és mozgósítási tervek

Lassan egy éve kulcsfontosságú külpolitikai téma az Oroszország által Ukrajnában kirobbantott háború, nem volt ez másképp a héten sem. Sorra jelentették be lemondásukat a magas rangú ukrán tisztségviselők, miután a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy túlzó áron vásárolhattak ellátmányt a hadsereg számára.

Az érintettekkel kapcsolatban azonban már korábban elfogyhatott Volodimir Zelenszkij elnöke bizalma, így a szakértő szerint végső soron még kapóra is jöttek neki a korrupciós ügyek.

A héten több pozitív hírt is kapott Kijev. Kedden Olaf Scholz német kancellár jelentette be, hogy német Leopardok indulnak Ukrajnába, szerdán aztán az Egyesült Államok ígért 31 korszerű M1 Abrams harckocsit 400 millió dollár értékben az ostrom alatt álló országnak. Az uniós Tanács Jogi Szolgálata pedig arra jutott, nincs jogi akadálya annak, hogy – bizonyos szempontokra ügyelve – a befagyasztott orosz eszközökkel termelt hozamot Ukrajna felújítására fordítsák.

Közben kiderült, hogy súlyos gondot okoz a háború sújtotta országból beáramló gabona az Ukrajnával határos uniós tagállamokban. Ennek a káros piaci hatásait jövő héten vitatják meg az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei.

Utóbbi persze inkább az EU számára jelent problémát, a kijevi döntéshozók vélhetően nem rágják le a körmüket a megoldáson tépelődve. Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei annál nagyobb fejtörést okozhatnak az ukrán kormánynak.

Miközben amerikai és európai hírszerzők szerint elképzelhetetlen, hogy a Kremlnek rendelkezésére álljanak egy újabb offenzíva indításához szükséges erőforrások, sajtóinformációk szerint Putyin éppen erre készül. Szakértők szerint a háború akár 2-3 évig is elhúzódhat, addig ugyanis Oroszország még támaszkodhat a jüantartalékaira. Ez persze nem mindenkinek rossz hír: Norvégia például az egekbe szökő olaj- és gázárak miatt rengeteget keres Oroszország Ukrajna elleni agresszióján.

Újabb titkosított iratok: Trump már Facebookon is posztolhat

Az Egyesült Államokban a héten továbbra is a minősíthetetlen helyeken talált minősített dokumentumok jelentették a legforróbb témát.

Azt követően, hogy tavaly nyár végén Donald Trump volt amerikai elnök ingatlanjában talált titkosított iratokat az FBI, idén Joe Biden elnöksége előtt használt irodájából, majd garázsából került elő minősített dokumentum. A botrány aztán gyűrűzött tovább, a BBC szerint kedden Mike Pence, Donald Trump egykori alelnöke otthonában bukkantak titkosított iratokra.

A Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint Joe Biden tekintélyét megtépázhatja a botrány, még akkor is, ha a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) sokkal keményebben bánt Donald Trumppal, mint vele.

A volt elnök annak azonban örülhetett, hogy a Meta úgy döntött, visszaállítja a Facebook- és Instagram-fiókját. A cég a döntést azzal indokolta, hogy a közvélemény számára lehetővé kell tenni, hogy értesüljön arról, amit a politikusok mondanak.