Lengyelországban 76 SMR típusú kis moduláris nukleáris reaktort létesítenének 2038-ig – jelentette be kedden Daniel Obajtek, a PKN Orlen állami tulajdonú energetikai nagyvállalat vezérigazgatója. Emellett más izgalmas hír is érkezett Varsóból, kiderült, hogy a lengyel kormány az ukrajnai háborús helyzet hatására az ország GDP-jének négy százalékát szeretné idén haderőfejlesztésre fordítani.

A háborús félelmek közben a közép-kelet-európai régió másik országában, Csehországban is erősen dolgoznak. Egy friss felmérés szerint egyre több cseh retteg egy Csehországot is érintő fegyveres konfliktustól, bár ehhez lehet némi köze annak is, hogy a múlt héten zárult elnökválasztás hajrájában egyes kampányelemek erősen rájátszottak a szavazók háborús félelmeire. A csehek azt hallva mindenesetre fellélegezhetnek, hogy a kormány megítélése szerint lényegesen javult a migrációs helyzet, így a hatóságok szerint már nem indokolt az autósok megállítása a cseh és szlovák közös határon.

Háborús kijelentések

Boris Johnson volt brit miniszterelnök beszámolója alapján Nagy-Britannia lakosságának még a cseheknél is indokoltabb lett volna fegyveres rajtaütéstől tartaniuk. A volt kormányfő szerint ugyanis rakétákkal fenyegette meg őt Vlagyimir Putyin orosz elnök, mikor megpróbálta őt lebeszélni a háború elindításáról. Az orosz vezérkari főnök azonban úgy reagált Johnson állítására, hogy vagy hazudott a brit politikus vagy nem értette, amit az orosz vezető mondott neki.

Mindeközben az olajkutak felszerelésére szakosodott orosz vállalat, a Fores pénzjutalmat ajánlott fel az Ukrajnában megsemmisített vagy elfogott Abrams és Leopard harckocsikért, amelyeket a nyugati országok ígérete szerint Kijevnek szállítanak.

Ukrajna pedig nem sokat teketóriázott azt követően, hogy megkapta a harckocsikkal kapcsolatos ígéretet. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője jelezte, Ukrajna kétszáz F-16-os vadászgéppel hatékonyan lecserélhetné a régi szovjet technikát és meg tudná védeni légterét az ellenséges behatolásokkal szemben, ebben kérnek ismételten nyugati segítséget.

Az Európai Unió a héten is aktívan foglalkozik az ukrán kérdéssel: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 uniós biztosból álló küldöttséggel érkezett csütörtökön Kijevbe, hogy az ország uniós csatlakozásáról egyeztessenek. Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal az EU-Ukrajna csúcstalálkozó előtt jelezte, abban bízik, hogy az ország két éven belül beléphet az unió kötelékébe, az EU vezetői szerint azonban erre nincs túl sok esély.

Uniós intézkedések

Az EU új szankciócsomagot is élesített vasárnap, amely minden eddiginél nagyobbat rúghat az orosz gazdaságba a Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint. A Kremlnek számos gazdasági problémával kell szembenéznie: bevételcsökkenéssel, rubelgyengüléssel és deficittel is számolhatnak, mindez azonban egyelőre vélhetően nem tántorítja el az orosz vezetőséget a háború folytatásától.

Született egy új irányelv is, amely szerint csak újrahasznosítható csomagolóanyagok maradhatnak használatban az Európai Unióban 2030-tól. Megtilthatják az indokolatlanul nagy csomagolásokat, amelyeknek az egyetlen célja, hogy az adott termék többnek tűnjön a valósnál.

Az Európai Unió Tanácsa pedig elfogadott egy ajánlást a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében a megfelelő minimumjövedelem tagállami bevezetésére. A franciákat azonban a héten a jövedelmük helyett a nyugdíjkorhatár tervezett emelése tartotta lázban, évtizedek óta nem tüntettek annyian a francia utcákon, mint a keddi megmozduláson.

Amerikai félelmek

A héten nem csak az EU volt aktív szankciós tekintetben, az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szankciós listára helyezett szerdán egy 22 magán- és jogi személyből álló globális hálózatot, amelyet azzal vádol, hogy kijátszotta az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket.

Az amerikai kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tovább korlátozta a kínai Huawei amerikai működését. Később aztán egyéb történések is táptalajt adtak a kínai félelmeknek: az USA légvédelme magasan repülő megfigyelő léggömböt észlelt az amerikai légtérben, amelyet több magas rangú politikus, köztük Marco Rubio republikánus szenátor, a Szenátus hírszerzési különbizottságának alelnöke kínai kémléggömbnek minősített.