Csütörtöktől a nyár közepéig bizonyos napokon belépőt kell fizetni a Velencébe látogató turistáknak. A tavaly novemberben bejelentett terv tehát valósággá vált. Az egyelőre tesztelés alatt álló, sokak által vitatott intézkedéstől azt várja a város vezetése, hogy azzal kordában tudják majd tartani a lagúnák városát elárasztó látogatók fojtogató tömegét.

A turistáknak online kell regisztrálniuk, és öt eurót kell fizetniük, hogy hozzájussanak a QR-kódhoz, amellyel beléphetnek Velencébe reggel fél 9 és délután 4 óra között.

A brit parlament pedig hónapokig tartó vita után elfogadta a Nagy-Britanniába illegálisan belépő menedékkérők ruandai áttelepítéséről szóló terv végrehajtásához szükséges törvénytervezetet.

Boris Johnson volt miniszterelnök kormánya még 2022 áprilisában kötött megállapodást Ruandával arról, hogy az európai kontinensről embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérőket a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba.

Az Európai Parlament mindeközben egy egészen más témában szavazott: elfogadták az EP-képviselők a hulladékmennyiség kezeléséről szóló új szabályozást. A rendelet 2030-tól megtiltja az egyszer használatos műanyag csomagolástípusok alkalmazását.

Választási kérdések

Pedro Sánchez spanyol kormányfő a feleségét ért korrupciós vádak miatt úgy döntött, megfontolja a lemondás lehetőségét. A legkevésbé sem gondolkodik azonban hasonló lépésen Nicolás Maduro venezuelai elnök, akinél azt szeretnék elérni a környező országok vezetői, hogy tiszta választáson mérkőzzön meg a tízpárti ellenzéki összefogás jelöltjével. Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő rettentő optimistán nyilatkozott a venezuelai ellenzéki megállapodás és Nicolás Maduro ígéretei kapcsán. A szakértő szerint azonban indokolatlan a brazil elnök derűlátása.

A rendkívüli az, hogy Lula és bárki más még elhiszi, ha Maduro ígér valamit. Diktátorokkal nem lehet tárgyalni, felesleges önámítás. Maduro a szép szóból nem ért, és úgy tűnik az eddig bevezetett szankciókból se

– nyilatkozta az Economxnak Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Indiában már folyamatban van a rettentő hosszú, 44 napig tartó parlamenti választás. A voksolás egyre nagyobb fejetlenség közepette zajlik, több szavazókörzetben is meg kell semmisíteni az eddig leadott voksokat, miután az indiai választási ügynökség súlyos kihágásokat tapasztalt. Érkeztek olyan bejelentések is, hogy fegyveresek szavazófülkéket foglaltak el és egy megadott voks leadására kényszerítették a lakosokat.

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök beszéde a Baszk Szocialista Párt (PSE) kampányzáró találkozóján Bilbaóban 2024. április 19-én.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök beszéde a Baszk Szocialista Párt (PSE) kampányzáró találkozóján Bilbaóban 2024. április 19-én.
Kép: AFP / Ander Gillenea

Védelmi kiadások, baráti támogatások

A globális katonai kiadások 2023-ban már a kilencedik egymást követő évben nőttek, méghozzá minden korábbinál magasabb szintre – derült ki a Sipri stockholmi békekutató intézet által közzétett adatokból. Világszerte 2440 milliárd dollárt költöttek tavaly fegyverkezésre, ez 6,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábban felállított történelmi csúcsot.

Ez persze a több fegyveres gócpont fényében a legkevésbé sem tekinthető meglepő tendenciának.

Joe Biden amerikai elnök szerdán aláírta, ezzel pedig hatályba léptette a 95 milliárd dollárról szóló törvénycsomagot, amellyel Ukrajna és Izrael számára biztosít forrásokat. Az új jogszabályok értelmében az Egyesült Államok több mint 60 milliárd dollárnyi katonai támogatást biztosít Ukrajna számára, de Izrael támogatási keretéről is rendelkezik, mintegy 26 milliárd dollár értékben, amelyből egymilliárd dollárt humanitárius segélyre szánnak a Gázai övezetben élő palesztin civilek számára. 

A teljes törvénycsomagnak ezeken felül része még 8 milliárd dollár Tajvan, valamint az indiai- és a csendes-óceáni térség számára, amellyel a Kína jelentette kihívások kezelését kívánják orvosolni.

Andrzej Duda lengyel államfő a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a nukleáris fegyverek lengyelországi telepítése már régóta téma a lengyel-amerikai tárgyalásokon. Erre reagálva kijelentette Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hogy

Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek.

Nem sokkal később aztán Aljakszandr Lukasenka belarusz államfő már arról beszélt, hogy országa olyan súlyos belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, amelyek miatt engedélyeznie kellett, hogy Moszkva több tucat taktikai atomfegyvert telepítsen a területére.