Nem marad következmények nélkül az elektromos autó-eladások zuhanása: a Tesla munkahelyeinek több mint tíz százalékát tervezi megszüntetni  világszerte – derül ki egy belső, vállalati e-mailből, amelyet Elon Musk cégvezető küldött szét hétfőn. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung birtokába jutott levél szerint az amerikai elektromosautó-gyártó vállalat bő 140 ezer embert foglalkoztatott tavaly év végén, a mostani racionalizálás pedig Elon Musk szerint „szükséges lépés” lesz és legalább 14 ezer állást érinthet a gyártásban.

Kapcsolódó

A londoni parlament pedig a dohánytermékek vásárlásának fokozatos betiltásáról döntött, az erről szóló törvénytervezetet második olvasatban elfogadta az alsóház.

Az indítványól még döntenie kell a parlament felső kamarájának, a Lordok Házának, majd a részletes, harmadik olvasatbeli vita után újból az alsóháznak is. A végleges jóváhagyás ugyanakkor a kormányzó Konzervatív Párt frakcióján belüli jelentős ellenállással együtt is biztosra vehető, mivel a tervezetet a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt teljes egészében támogatja.

Választások világszerte

Szerdán rendeztek parlamenti választást Horvátországban. A parlamentet márciusban oszlatták fel, miután Andrej Plenkovics miniszterelnök és és pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) korrupciós gyanúba keveredett. A botrány gyökere az volt, hogy a HDZ-hez közel álló Ivan Turudics lett a főügyész – mutatott rá a Euronews. A kétes kinevezés tüntetésekbe torkollott.

A választást ettől függetlenül végül még így is meg tudták nyerni a konzervatívok, de jelentős veszteségekkel: kevesebb mandátumot tudtak bezsebelni, mint az előző, 2020-as választáson. A második helyet a Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) pedig sikert könyvelhetett el ugyan, ám nem átütő erejűt. Mindezek fényében nem várható könnyű és gyors kormányalakítás a horvátoknál.

A helyzetet ráadásul bonyolítja, hogy Zoran Milanovics, adott esetben a horvát államfő is lemondhat a posztjáról azért, hogy kormányfő válhasson belőle. Milanovics kritikus hangot ütött meg az elmúlt időszakban az Európai Unióval, a NATO-val és Ukrajna támogatásával kapcsolatban is. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint azonban

a magyar kormány nem bízhat abban, hogy ez abban az esetben is így maradna, ha miniszterelnöki pozícióba kerülne. Ahhoz túlságosan fontosak a horvát gazdaság számára az uniós források.

Csütörtökön aztán Indiában is kezdetét vette a maratoni hosszúságú, 44 napig tartó parlamenti választás. A legnagyobb esélyesként az aktuális miniszterelnök, Narendra Modi és a Bháratíja Dzsanatá Párt (BJP) indul.

A többség megszerzéséhez az 543 fős alsóházban 272 mandátumra van szükség. A legutóbbi parlamenti választáson, 2019-ben a BJP 303 parlamenti ülést szerzett meg, a koalíció pedig, amelynek tagja, a Nemzeti Demokratikus Szövetség összesen 352-t. Modi meglehetősen magabiztos, a kormányfő azt prognosztizálta a kampány idején, hogy a koalíció átlépi a 400 mandátumos álomhatárt idén.

Modi egyébként megosztó figura otthon és a nemzetközi színtéren is. Egyesek szinte istenítik, és azt állítják, jól kormányoz, India nemzetközi tekintélyét pedig emeli. Mások szerint viszont kemény hindu nacionalizmusa nem kedvez a kisebbségeknek, sokan mások pedig a demokrácia lelkes felszámolójaként tekintenek Modira.

India nagyon szegény ország, ahol gyors ütemű gazdasági növekedésre lenne szükség. Legutóbb, mikor Indira Gandhi állt elő komoly fejlesztési programokkal, autokratának nevezték, most ugyanez a helyzet Narendra Modival

– nyilatkozta az Economxnak Ramachandra Byrappa, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, az Új Típusú Kihívások Kutatócsoportjának koordinátora.

Vegyes szájízzel zárhatja a hetet Kijev

A cseh kormány szervezésében 20 ország félmillió tüzérségi lőszerre való pénzt adott össze. Ezt Petr Fiala cseh miniszterelnök jelentette be washingtoni látogatásán. Elmondta, hogy a súlyos lőszerhiánnyal küszködő ukrán hadsereget első lépésként félmillió tüzérségi lőszerrel támogatják, és a következő 12 hónap alatt további 1 millió darabra gyűjtenek pénzt.

Annak ellenben határozottan nem örülhetett Kijev, hogy John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora leszögezte,

az Egyesült Államok nem fog beavatkozni Oroszország ukrajnai háborújába, és nem lő le légi célpontokat, ahogyan Izraelben tette.

Közben nagy nyomás alá helyezték a frissen csatlakozott NATO-tagállamot, Svédországot a brüsszeli csúcson, hogy küldjék el Patriot légvédelmi rendszerüket Ukrajnába.

Az izraeli-iráni konfliktus vitte el az EU-csúcsot

Csütörtökön és pénteken Brüsszelben gyűltek össze az Európai Unió tagállamainak vezetői. Megegyeztek abban, hogy kilenc területen vezessenek be reformokat a blokk gazdaságának újjáélesztése érdekében. A cél, hogy az EU utolérje az Egyesült Államokat és Kínát a globális technológiai versenyben. Az ehhez szükséges összegek felszabadításával kapcsolatban azonban nem jutottak konszenzusra a tagállami vezetők.

A reflektorfényben ugyanakkor a közel-keleti konfliktusok voltak a brüsszeli csúcstalálkozón. Megállapodott az EU az iráni drón- és rakétagyártókkal szembeni szankciók kiterjesztéséről. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta, mindent meg kell tenni Irán elszigetelése érdekében.

Péntek hajnalban aztán robbanások történtek Iránban, az ország légvédelme működésbe lépett. Amerikai tisztviselők megerősítették, hogy Izrael légicsapásokat hajtott végre Irán ellen, miközben a teheráni kormány igyekezett bagatellizálni a támadás mértékét.