Drámai kilátások Németországban: jelentősen csökkentette gazdasági előrejelzését a német szövetségi kormány. A tavalyi, 0,3 százalékos visszaesés után már azzal számol a kabinet, hogy 2024-ben legfeljebb 0,2 százalékos növekedésre van kilátás. Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter is beismerte, hogy a helyzet katasztrofális. A recesszió miatt a cégek és az elemzőházak már eddig is nyíltan bírálták az Olaf Scholz által vezetett kormányt.

Közben a Kreml is vadul oszt-szoroz, hogy fedezni tudja a háborús költségeit. Elemzők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök idén a kormányzati büdzsé harmadát a hadseregre fordítja. Eközben elakadt a kongresszusban az Ukrajnának szánt következő amerikai segélycsomag, és az ENSZ-segélyek finanszírozása is döcög. Kijevnek azért van mivel vigasztalódnia: Dánia ugyanis úgy döntött, az összes tüzérségi lövedékét leszállítja Ukrajnába.

Kapcsolódó

A világ másik felén, Argentínában pedig immár adatok is alátámasztják, amit Javier Milei elnökké választásakor prognosztizáltak az elemzők. Az egekbe szökött a szegénységi küszöb alatt élők száma a dél-amerikai országban az év első hónapjában. Az Argentin Katolikus Egyetem adatai szerint a 46 milliós lakosság több mint fele, 57,4 százaléka él szegénységben.

Lengyelország már izgatottan készülődik

Egyre több bizakodásra okot adó jelet és nyilatkozatot kap Lengyelország az Európai Unió felől, mióta megtörtént a kormányváltás. Ez a hét azonban különösen bővelkedett ezekben.

Kedden Vera Jourová demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos beszélt arról Brüsszelben, üdvözli a lengyel kormány eltökéltségét az Európai Bizottság arra vonatkozóan, hogy lezárja a jogállamisági eljárást a tagországgal szemben. Kiemelte, évek óta keresi az EU a megoldásokat a felmerült aggályokra, lengyel kormány részéről pedig a jogállamisági eljárás indítása óta most először érkezett erre vonatkozó átfogó terv.

Később aztán – Varsó szempontjából – még biztatóbb információk kezdtek terjedni a sajtóban:

az Európai Unió készen áll arra, hogy már a jövő héten jóváhagyja a 6,3 milliárd euró értékű újjáépítési forrás első csomagjának felszabadítását, ezzel is jelentős bizalmat szavazva az új lengyel kormánynak.

Ez persze csak az első kifizetés lesz, és töredéke annak a csaknem 60 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásnak és kölcsönnek, amelyeket jogállamisági aggodalmak miatt zároltak – írta bennfentes információkra hivatkozva a Bloomberg.

Az is felmerült, hogy amennyiben a parlament mellett az előző, konzervatív kormányhoz köthető Andrzej Duda elnök is elfogadja a Donald Tusk által vezetett kabinet igazságügyi reformterveit, akár már nyáron megszüntethetik a Lengyelországgal szembeni jogállamisági eljárást. A szakértő szerint azonban nem várható ennyire gyors és könnyed lezárás.

Donald Tuskot sokan Berlin és Brüsszel bábjának gondolják, de ő igyekszik rácáfolni erre. Német kérésre sem állítja le a lengyel atomerőművek építését, illetve az európai intézményi reformok során sem akarja engedni az uniós külpolitika kivonását a nemzeti hatáskörből. Attól függetlenül azonban, hogy sokkal kevésbé kritizálják Brüsszelből, mint az elődjét, a jogállamisági huzavona nem feltétlenül zárulhat le olyan gyorsan, mint remélik. Ennek pedig elsősorban politikai, és nem jogtechnikai okai lesznek

– nyilatkozta az Economxnak Stepper Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető szakértője.

Adóparadicsomok, szankciók és mesterséges intelligencia

Hogy ezeket mi köti össze? Mindegyik témában született ezen a héten uniós döntés.

Az Európai Unió illetékes tanácsa felülvizsgálta és frissítette az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékét, a Bahama-szigeteket, Belize-t, a Seychelle-szigeteket, valamint a Turks- és Caicos-szigeteket törölte onnan, így a lista 12 szereplősre apadt.

Szerdán aztán az EU nagykövetei elvi megállapodásra jutottak az Oroszország elleni 13. szankciós csomagról. Ez csaknem 200 szervezetet és személyt érint,

akiket mind azzal vádolnak, hogy segítettek Moszkvának fegyvereket beszerezni vagy ukrán gyermekeket elrabolni.

A Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája és előkészítése február elején zárult le – erről pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számolt be. A megalkotott rendeletben foglalt szabályok elsődlegesen a mesterséges intelligencia felhasználását érintő kockázati szempontok mentén kerültek kialakításra. A szabályozás tiltani fogja a legkockázatosabb eseteket, így többek közt tilos lesz a mesterséges intelligenciát megtévesztő, manipulatív befolyásolásra használni, valamint annak felhasználásával általánosságban embereket megfigyelni – olvasható az NGM közleményében.

Von der Leyen céljai is kikristályosodtak

Hétfőn bejelentette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy újrázni szeretne, ismét pályázik az elnöki posztra. Von der Leyen eddig rendszerint hárított, mikor a sajtó a jövőbeli terveiről kérdezte. Ez pedig nem véletlen.

Eddig ugyanis esélyes jelöltnek számított a NATO vezetői posztjára is, a jelölését tavaly még Antony Blinken amerikai külügyminiszter is javasolta Joe Biden elnöknek. Lapinformációk szerint azonban végül Olaf Scholz német kancellár elintézte, hogy Von der Leyenből ne lehessen NATO-főtitkár.