Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

Az előzetes vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

Javier Milei argentin elnök azzal büszkélkedett, hogy

  • 70 ezer közalkalmazottat bocsát el;
  • befagyasztotta a közmunkákat, és
  • több mint 200 ezer, általa korruptnak minősített szociális segélyprogramot szüntetett meg.

Óvatos kritikával illette az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO) a közelmúltban tagállammá vált Svédország. A svéd külügyminiszter, Tobias Billström arról beszélt az Euractivnak, hogy a katonai egyesülésnek több „stratégiai nehézséget” kellene Oroszország elé gördítenie annak érdekében, hogy „megállítsa az ukrajnai agressziót”. Szerinte ezen a területen a NATO egyértelműen alulteljesít.

Szinte biztosan arra célzott Tobias Billström, hogy az európai kontinens békéjét lényegében az Egyesült Államok szavatolja most. Az európai államok ugyanis nem voltak hajlandóak fegyverkezésre költeni az elmúlt években. Már csak azért is valószínű, hogy erre gondolt, mert az Egyesült Államok önmagában is többször olyan erős hadászati szempontból, mint Oroszország. A stratégiai erő tehát összességében a NATO-nál összpontosul, de komoly európai hiányosságokkal

– nyilatkozta az Economxnak Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.

A moszkvai terror nyomában

A héten még a pénteki terrortámadás okozta sokkból próbált felocsúdni Oroszország. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, „radikális iszlamisták kezével" követték el Crocus City Hall kulturális központ elleni merényletet. Minket azonban az érdekel, ki a megrendelő – tette hozzá, szakszerű és politikai elfogultság nélküli vizsgálatot sürgetve.

Kitért rá, hogy az Egyesült Államok mindenkit arról próbál meggyőzni, hogy az ügyben nincs ukrán nyom, és a merénylet mögött kizárólag az Iszlám Állam dzsihadista szervezet áll. Az orosz államfő szerint azonban tisztázni kell:

  • valóban az iszlamisták döntöttek-e úgy, hogy csapást kell mérniük Oroszországra;
  • kinek áll érdekében a megfélemlítés;
  • miért Ukrajna felé próbáltak elmenekülni a merénylők, és ki várta ott őket.

Feltételezése szerint, a támadás egy láncszem lehet azok kísérleteinek láncolatában, akik 2014 óta harcolnak Oroszországgal „a neonáci kijevi rezsim keze által".

A The New York Times értesülései szerint egyébként az Egyesült Államok nem bocsátott Oroszország rendelkezésére minden információt a tervezett moszkvai terrortámadásról, mert félt, hogy ezzel felfedi forrásait.

Egy dolognak mindenesetre örülhetett az orosz országvezetés: az ipari termelés növekedése 8,5 százalékra gyorsult februárban a januári 4,6 százalékról. A feldolgozóipar kiemelkedően jól teljesített.

Zöld fordulatok a régióban

Közel 5,1 milliárd eurónyi forrást kapott tavaly Varsó az Európai Befektetési Banktól (EIB) a regionális fejlesztésekre, az energetikai átállásra és a vállalkozói szellem erősítésére. Andrzej Domanski, a Tusk-kormány pénzügyminisztere elmondta, hogy az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelemben és az európai gazdaságok versenyképességének javításában alapvető szerepet tölt be az Európai Befektetési Bank. A jövőben különösen a védelmi és biztonsági igények finanszírozása terén várják az EIB-vel való együttműködést.

2022-től 80 százalékkal emelkedett a lengyelországi energiaátalakításba fektet tőke mértéke. Az EIB-csoport 2019 és 2023 között összesen 4,75 milliárd eurót invesztált Lengyelország energiaágazatának megreformálásába.

A tavalyi keretből 1,78 milliárd eurót különítettek el erre a célra, ebből 610 milliót a Balti-tenger első és egyben a világ egyik legnagyobb szélerőműparkjának a felépítésére költenek.

Szlovákia pedig eredetileg 2030-ra tervezte ugyan a szénből való kivonulást, de felgyorsította a folyamatot. Az ország a héten leállította utolsó széntüzelésű erőművét is, így a villamosenergia-ellátása mostantól szinte teljes egészében atomenergiából és megújuló forrásokból fog származni.

Sokkoló hídomlás történt Baltimore-ban

A Volkswagen-csoporthoz tartozó tömegmárkák (Core csoport) összesített árbevétele tavaly 21 százalékkal, 138 milliárd euróra nőtt, a működési eredmény 80 százalékkal 7,3 milliárd euróra emelkedett.

Egy autóipar szempontjából kulcsfontosságú kikötőben azonban hatalmas baleset történt. Kedden hajnali kettő óra körül omlott össze a Baltimore-i Francis Scott Key híd, miután nekicsapódott egy teherhajó.

 

Az első számítások szerint a térség gazdaságát naponta 15 millió dolláros kár éri, hiszen a 2,5 kilométer hosszú híd roncsai eltorlaszolják a baltimore-i kikötőhöz vezető vízi utat.

Később ráadásul kiderült, a 764 tonna veszélyes szállítmány lítium-ion akkumulátorokat és gyúlékony anyagokat tartalmazott, amely a vízbe szivárgott.