Rendkívül agresszív lépésnek minősítette Mute B. Egede grönlandi miniszterelnök a Fehér Ház bejelentését, hogy vezető amerikai tisztségviselők – köztük az alelnök J. D. Vance felesége, Usha Vance – látogatnak a szigetre. Hasonlóan nyilatkozott Jens-Frederik Nielsen is, akinek a pártja megnyerte a közelmúltban zajlott parlamenti választást. Szerinte a látogatás időzítése a grönlandi nép iránti tisztelet teljes hiányát mutatja.

Washington kulturális látogatásként állította be Vance feleségének látogatását, és közölte, hogy az alelnök felesége „fiával és egy amerikai delegációval utazik Grönlandra, hogy történelmi helyszíneket látogasson meg, megismerkedjen a grönlandi örökséggel, és részt vegyen az Avannaata Qimussersu, Grönland nemzeti kutyaszánversenyén”.

Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke szintén éles kritikát fogalmazott meg az amerikai küldöttség grönlandi látogatásával kapcsolatban.

Az utazás nagy nemzetközi visszhangjára hivatkozva pedig az alelnök, J. D. Vance is úgy döntött végül, hogy feleségével tart.

Váratlan és exkluzív meghívót kapott egy amerikai újságíró

Vizsgálatot indított hétfőn a Fehér Ház annak kiderítésére, miként kerülhetett bele egy újságíró az adminisztráció azon zárt internetes kommunikációs csoportjába, amelyben vezető tisztségviselők a jemeni húszik elleni légicsapások terveit vitatták meg.

Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője elmondta, hogy „nem szándékolt" módon a minősített adatokról szóló kommunikáció részesévé vált egy arra fel nem hatalmazott személy.

Az esetről az érintett újságíró, Jeffrey Goldberg, a The Atlantic főszerkesztője számolt be a lapjában. Állítása szerint a nemzetbiztonsági tanácsadó Mike Waltz felől érkezett meghívás a Signal üzenetküldő alkalmazás zárt csoportjába, amit elfogadott.

Az újságíró így részesévé vált annak az online üzenetváltásnak, amelynek összesen 18 tagja volt, köztük

  • J. D. Vance alelnök,
  • Marco Rubio külügyminiszter,
  • Pete Hegseth védelmi miniszter,
  • Mike Waltz, nemzetbiztonsági tanácsadó
  • és John Ratcliffe, a CIA igazgatója.

A Signal-fiaskó kapcsán Donald Trump amerikai elnök a nyilvánosság előtt nem beszélt. Ettől függetlenül persze hallatott magáról a héten is az államfő.

Aláírta például, hogy

április másodikától 25 százalékos vámot vezet be minden az Egyesült Államokon kívül gyártott autóra.

Ezzel a célja, hogy a gyártókat az USA-ba vonzza, munkahelyeket teremtsen, a vámbevételekből pedig csökkentse az adókat és az államadósságot.

De a Trump-adminisztráció sajtóinformációk szerint azt is tervezi, hogy megszünteti a Gavi, a szegény országokban élő gyermekek oltóanyag-vásárlását segítő szervezet amerikai finanszírozását, és csökkenti a malária leküzdésére tett erőfeszítéseit.

Mindezek mellett arról is beszámolt az elnök a közösségi oldalán, az Egyesült Államokkal folytatott bármilyen kereskedelem után 25 százalékos vámtarifát fizethet minden olyan ország, aki Caracastól vesz olajat vagy gázt.

72 órás túlélőkészlet beszerzésére buzdít az EU

Az Európai Unió azt szeretné, ha minden tagállam kidolgozna egy 72 órás túlélőkészletet a polgárok számára, hogy szembenézhessenek bármilyen újonnan felmerülő válsághelyzettel az unió felkészültségi stratégiájának részeként, amely az alapvető készletek nagyobb mértékű felhalmozását és a polgári-katonai együttműködés javítását is szorgalmazza.

Az Európai Bizottság által szerdán bemutatott stratégia 30 konkrét intézkedést tartalmaz, amelyeket az uniós tagállamoknak meg kell tenniük annak érdekében, hogy fokozzák felkészültségüket a lehetséges jövőbeli válsághelyzetekkel szemben – a természeti katasztrófáktól és ipari balesetektől kezdve a kiber- és katonai területen tevékenykedő rosszindulatú szereplők támadásáig.

Franciaország 31 ország részvételével tartott csúcstalálkozót a tettrekészek koalíciója néven, ahol az Ukrajnának nyújtott támogatás és egy esetleges fegyverszünet biztonsági garanciái kerültek terítékre. 

A csúcstalálkozón Magyarország nem vett részt.

Aleksandar Vucic szerb elnök azonban több európai parlamenti képviselő rosszallása közepette találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével. Von der Leyen az uniós reformok végrehajtását szorgalmazta, ám továbbra is elzárkózott attól, hogy nyilvánosság előtt állást foglaljon a szerbiai tüntetésekkel kapcsolatban.

Nem véletlen a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint, hogy az EU tagállamainak vezetői és az uniós tisztviselők is sokáig óvakodtak attól, hogy véleményt nyilvánítsanak a szerb tüntetéshullám kapcsán. Ezt egyrészt indokolja az is, hogy „az államok szuverén ügyeibe az alapvető irányelv szerint nem szólnak bele, márpedig itt egy belpolitikai kérdésről, belpolitikai válságról van szó” – mondta az Economxnak Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Szerepet játszhatott a hallgatásukban azonban az óvatosság is.

„Szerbia nemzetközi beágyazottsága jó, jó kapcsolatokat ápol az országvezetés keleti és nyugati partnerekkel egyaránt. Hagyományos partnere Oroszországnak, jó és aktív kapcsolata van Kínával, Törökországgal és az Európai Unióval is” – magyarázta a szakértő.

Rengeteg az áldozat: megrendítő fotókon a pusztító földindulás Mianmarban

A Richter-skála szerinti 7,7-es földmozgás rázta meg Mianmart péntek délelőtt. Miután elszenvedte az utóbbi évszázad egyik legerősebb földmozgását, az ázsiai országba elkezdtek áramlani a nemzetközi segélyek. Vasárnap Tonga közelében is erős, 7,1-es földrengés volt.