Elutasította az alkotmánybíróság Calin Georgescu román elnökaspiráns, a tavalyi annulált választási első forduló győztesének fellebbezését a romániai alkotmánybíróság. Ezzel pedig eldőlt: nem indulhat az elnökválasztáson.

A januárban lemondott Justin Trudeau kanadai miniszterelnök helyét Mark Carney vette át a Liberális Párt vezetőjeként, aki első nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoktól tiszteletet vár, és Kanada soha nem lesz Amerika része, így ha kell, felveszi a kesztyűt. „Ezeket a sötét napokat egy olyan ország hozta ránk, amelyben már nem bízhatunk” – fogalmazott Carney.

Szerdán aztán visszatáncolt Donald Trump amerikai elnök. Úgy döntött, mégsem duplázza meg a vámokat. A korábban meghirdetett 25 százalékos acélvámok azonban érvényben maradtak.

Kedden választásokat tartottak Grönlandon – amelynek megszerzéséről még mindig nem tett le Trump. Meglepő eredmény született a szigetországban: a Jens-Frederik Nielsen vezette függetlenségpárti Demokraatit aratott győzelmet.

Zelenszkij bólintott, Putyin borított

Összesen 337 drónt indított el oroszországi célpontok felé hétfő este és kedd hajnalban az ukrán hadsereg. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint a háború során még nem érte az orosz fővárost ilyen intenzív támadás.

A szaúd-arábiai Dzsidda városában mindeközben az amerikai a külügyminiszter, Marco Rubio vezette amerikai delegációval az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak, Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter tárgyalt a tűzszünetről, annak feltételeiről.

A lapunknak nyilatkozó szakértő azonban hangsúlyozta, tulajdonképp még az amerikai forgatókönyv és szándék sem világos.

„Egyelőre nem teljesen látni, hogy Amerika merre akar menni: sok szólamban, sok ellentétes dolog hangzik el. Nem tudni, hogy ez mennyire tudatos, hogy ez szándékos zavarkeltés-e. Az is elképzelhető, hogy a bal kéz nem tudja, mit csinál a jobb. Lehet, hogy nincs is terv” – nyilatkozta az Economxnak Takácsy Dorka, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója.

„Ukrajna kész elfogadni ezt a javaslatot, pozitív lépésnek tekintjük ezt. Most az Egyesült Államokon áll, hogy meggyőzze ugyanerről Oroszországot" – jelentette be közösségi oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Ezen a ponton az egész világ – beleértve Trumpot is – az oroszokra várt, akik végül elutasították az ukránok és az amerikaiak által elfogadott dzsiddai javaslatot. Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök kijelentette, a tűzszünetet Ukrajna nem tartaná be.

Visszaszúrt az EU az USA-nak

Az Európai Bizottság olyan jogi megoldáson kezdett dolgozni, amely megakadályozná, hogy a magyar kormány megvétózza az Európai Unió felfegyverzéséhez szükséges hitelfelvételt.

De Trump új, 25 százalékos globális acél- és alumíniumvámjaira is felelt az EU. Kétlépcsős válaszlépést jelentett be a blokk:

  • április 1-jétől 8 milliárd euró értékű amerikai exportot vámol meg, többek között olyan szimbolikus termékekre is, mint a Harley-Davidson motorok, a bourbon whisky és a farmer;
  • április közepétől, ha az amerikai intézkedéseket nem vonják vissza, további, 18 milliárd euró feletti ellenintézkedéseket vezetnek be.

De 210 milliárd eurónyi zárolt orosz vagyon sorsáról is vitáztak az európai parlamenti képviselők az Európai Bizottság társaságában Strasbourgban. A vita során mindössze a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) és két független képviselő érvelt az orosz agresszió miatt befagyasztott orosz pénzeszközök felhasználása ellen, miközben a többi képviselőcsoport is hangsúlyozta, vékony jogi jégen sétálnak, és nem olyan egyszerű az Európai Unió területén immobilizált orosz állami vagyonok felhasználása.