Bizonyíték van arra, hogy Moszkva jogellenesen, nagy mennyiségű gabonaterméket sajátított el Ukrajna megszállt területein, és azokat orosz termékként exportálja – jelezte az Európa Tanács. Rendeletet fogadtak ezért el azzal a céllal, hogy tiltó vámokat vessenek ki az Oroszországból és Belaruszból importált gabonatermékekre.
Az intézkedés olyan mértékben növeli a gabonafélékre, olajos magvakra és az azokból származó termékekre kivetett vámokat, hogy gyakorlatilag leállítja e termékek uniós behozatalát a két országból.
Az orosz és belarusz élelmiszeripari termékekre kirótt vámok emeléséről szóló szavazáson egyedül Magyarország tartózkodott.
Uniós autóipari intézkedésre is számíthatunk a következő hetekben: az Európai Bizottság (EB) kemény vámokat vethet ki a Kínából importált elektromos autókra.
A bizottság még tavaly szeptemberben indított szubvencióellenes vizsgálatot az elektromos meghajtású autók kínai importja kapcsán, azt gyanítják ugyanis, hogy ezek gyártása olyan erős állami támogatásban részesül, ami már torzítja a piaci versenyt.
A Politico információi szerint a vizsgálat július elején zárul le, azonban az érintett feleket négy héttel korábban kell értesíteni, így még az EP-választások előtt megtörténhet a bejelentés.
Mindeközben Peking létrehozta az eddigi legnagyobb – 47,5 milliárd dolláros – állami félvezető-beruházási alapot.
Trump immár hivatalosan is elítélt bűnöző
A 12 tagú esküdtszék mind a 34 vádpontban bűnösnek mondta ki csütörtökön Donald Trump volt amerikai elnököt az ellene üzleti iratok meghamisítása miatt, hallgatási pénz kifizetése nyomán indult büntetőeljárásban.
A New York-i bíróságon ismertetett esküdtszéki döntés hathetes tárgyalási sorozatot zárt le, ezzel Donald Trump lesz az első olyan amerikai elnök, aki egyben elítélt bűnöző is.
A büntetési tétel még kérdéses, szakértők szerint akár letöltendő börtönbüntetés is lehet, de valószínűbbnek tartják a pénzbírságot. Az Economxnak korábban nyilatkozó szakértő szerint jogi értelemben egyik sem befolyásolja Trump politikai karrierjét:
Ha börtönbüntetésre ítélnék, még a rácsok mögül is kampányolhatna
– mondta lapunknak Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi jogi Tanszékének docense.
Döntés a Reuters szerint július 11-én várható.
Csupa jó hír Ukrajnának
Kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá több mint egymilliárd euró (385 milliárd forint) értékű katonai támogatás biztosításáról Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Madridban hétfőn.
„Ukrajna számíthat Spanyolországra a békéért és minden, a minket összekötő értékek és elvek védelméért vívott küzdelmében, amelyek az Egyesült Nemzetek Alapokmányának értékei: a szabadság, a nemzeti szuverenitás, a területi integritás a demokrácia, és reméljük, hogy rövid időn belül a közös jövő az Európai Unióban” – fogalmazott a spanyol kormányfő az aláírást követő közös sajtótájékoztatón.
A spanyolok után aztán a portugálok is beálltak a sorba. Luís Montenegro portugál miniszterelnök bejelentette: Portugália 126 millió eurós, azaz nagyjából 48 milliárd forintos katonai segéllyel támogatja Ukrajnát 2024-ben. A támogatás egy részét bilaterális alapon nyújtja majd Portugália, a többit pedig a közös európai uniós és NATO-s segélyprogramok keretében.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter nem zárta ki, hogy Varsó katonai csapatokat vezényeljen Ukrajnába. Azt nem részletezte, hogy a lengyel csapatok konkrétan mit csinálnának a háborús övezetben. Ellenben hangsúlyozta:
fontos, hogy Oroszországot bizonytalanságban tartsák a lengyel szándékokkal kapcsolatban.
Joe Biden amerikai elnök – a Politico értesülései szerint – engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel csapást mérjenek Oroszország területére, de kikötötte: kizárólag Harkiv környékén.
Az elhúzódó orosz-ukrán háború és a rendszeres orosz drón-fenyegetések következtében pedig hat NATO tagállam – Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Finnország és Norvégia – döntött úgy, hogy egyesíti erőit. Ennek keretében „drónfalat” építenek határaik erősítésére Oroszországgal szemben – jelentette be Agne Bilotaite, Litvánia belügyminisztere.