Wijnen a De Telegraafnak adott interjúban többek között arról beszélt, hogy a holland társadalomnak fel kell készülnie az Oroszország elleni háborúra, és ehhez több tartalékosra és önkéntesre van szükség, hogy a hadsereg működőképes maradjon.

Szerinte Hollandiának követnie kellene az olyan országok példáját, mint Svédország, Finnország és a balti államok. Azok az országok, amelyek Oroszországgal határosak, vagy közel vannak hozzá, jobban felkészültek a háború kitörésére - magyarázta. Reményét fejezte ki, hogy az idén skandináv mintára bevezetett tizenkét hónapos önkéntes katonai szolgálatra évente két-három ezer fiatal jelentkezik majd (első alkalommal hatszázan voltak), akiknek egyharmada valószínűleg a katonai pályát választja majd, egyharmaduk pedig tartalékos lesz. Az első 125 (százhuszonöt) önkéntes szeptemberben állt munkába a Honvédelmi Minisztérium alkalmazásában - tájékoztatott a parancsnok, aki szerint nemcsak készülni, hanem tartania is kell az oroszokkal szembeni lehetséges háborútól.

A parancsnok szerint ez a civilek számára azt jelenti, hogy vészhelyzet esetére élelmiszert és ivóvizet kell készletezni

Emlékezetes, az Orbán-kormányzat is megkezdte a védelmi tartalékok összeírását, melynek részét képezi a magyar lakosság számára összeállított fejadagkvóta.

Hollandiának nem szabad azt hinnie, hogy a biztonságunk garantált, mert 1500 kilométerre vagyunk tőlük

- jegyezte meg a leköszönő parancsnok. 

Wijnen figyelmeztetett, hogy Oroszország egyre erősebb, és vele szemben erős hadseregre van szükség elrettentésként.

Oroszország csak egy nyelvet ért, és ez az erős hadsereg nyelve

- közölte, hozzátéve: ezért fontos, hogy orvosolják a holland hadseregnél tapasztalható létszámhiányt.

Elvesztették a hadseregük több mint felét

Hollandia lakossága (egyébként a holland statisztikai hivatal - CBS - némileg bizarr módon erről valós időben tájékoztat) jelenleg 17 948 194 fő, ugyanakkor 1900 óta először fordult elő 2022-ben, hogy a halálozások száma meghaladta a születések számát. Tavaly 168 ezer csecsemő született, míg 169 ezer ember halt meg németalföldi országban, ezzel szemben a lakosság legkevesebb 227 ezerrel gyarapodott egy esztendő alatt,

aminek a CBS szerint egyértelműen a bevándorlás az oka.

Ezzel szemben a hadsereg létszáma a legfrissebb elérhető adatok szerint 2022-ben hozzávetőleg 41 600 fő volt, ami amúgy az elmúlt időszak legnagyobb katonai állományát jelentette. Az elmúlt tíz esztendő mélypontja a 2018-as 39 300 fő volt. Ugyanakkor

  • 1990-ben még 104 ezren,
  • 1995-ben 78 ezren,
  • 2000-ben 57 ezren,
  • 2005-ben 60 ezren,
  • 2010-ben 43 ezren

szolgáltak a királyi haderőnél, azóta pedig beállt ez a 41 ezres szám. 

Összehasonlításképpen a 2022-es népszámlálás végleges adatai alapján Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, ami 334 ezer fővel marad el a legutóbbi, 2011-es népszámlás során mért értéktől, ugyanakkor a Magyar Honvédség törvényben meghatározott létszáma 36 100 fő, amihez hozzá kell tenni, hogy a tényleges szám védett információ, az ugyanakkor valószínűsíthető, hogy toborzó akciók eredményeként ez a szám jelentősen emelkedik hazánkban (a NATO 2023-ra vonatkozó becslése szerint ez a szám 22,3 ezer fő, igaz, ebben nem szerepelnek a tartalékosok).

Tehát az összehasonlíthatatlanul tehetősebb, valamint jelentősen nagyobb lélekszámmal rendelkező Hollandia hadserege alig néhány ezer fővel haladja meg a Magyar Honvédség létszámát.

A békéhez erő kell, és persze néhány ezer katona

Pedig Hollandia a SIPRI nemzetközi kutatóintézet adatai alapján a világ a tizenegyedik legnagyobb fegyverexportőre, 2018 és 2022 között a globális piac 1,4 százalékát birtokolta. Igaz, a 2013-2017-es időszakhoz képest 39 százalékkal esett vissza a kereskedelem volumene. Az európai országok közül így is csak

  • Oroszország (16 százalék),
  • Franciaország (11 százalék),
  • Németország (4,2 százalék),
  • Olaszország (3,8 százalék),
  • az Egyesült Királyság (3,2 százalék), valamint
  • Spanyolország (2,6 százalék)

előzte meg. 

Ezzel szemben a holland védelmi költések elmaradnak a NATO által elvárt, vagy megszabott GDP arányos kétszázalékos indextől. Amíg a NATO adatai szerint hazánk esetében ez a mutató a 2,43 százalékos, addig a hollandoknál mindössze 1,7 százalék, ezzel éppen előzik Norvégiát (1,67 százalék), de elmaradnak Albániától (1,76 százalék). 

Kép: Getty Images, Mykola Eryomenko

Persze, az igazsághoz hozzátartozik a nominálisan számított védelmi kiadás is. A NATO a 2023 júliusi vilniusi csúcstalálkozójára időzített egy összeállítást a kiadásokról, dollárban megadva az egyes tagországok haderőfejlesztéssel kapcsolatos költéseit. 

Védelmi kiadások millió dollárban (2023-as NATO-kimutatás) - zárójelben a 2022-es adattal:

  • Egyesült Államok: 860 000 (821 830),
  • Németország: 68 080 (60 788)
  • Egyesült Királyság: 65 763 (66 651)
  • (...)
  • Hollandia 16 741: (15 606)
  • (...)
  • Románia 8 481: (5 195)
  • (...)
  • Magyarország: 5 036 (3 278)
  • (...)
  • Albánia 371: (231).

Látható, hogy Hollandia egy csökkenő méretű, a leköszönő parancsnok szerint a működésképtelenség határán mozgó hadseregére több mint tizenhat és fél milliárd dollárt költ idén,

több mint háromszorosát, mint amennyit az Orbán-kormány fordítana a szektorra.

A NATO részletezi is a költéseket, eszerint a holland pénzeket 37,1 százalékban állományi kiadásokra, 31,5 százalékban üzemeltetésre, karbantartásra, 4,4 százalékban infrastruktúrára, 27 százalékban pedig beszerzésekre fordítják. 

Hazánk esetében

Miközben Hollandia 5 273 millió dollárt (több mint 1 820 milliárd forintot) fordít csak a Királyi Haderő állományára, Martin Wijnen, a fegyveres erők leköszönő parancsnoka mégis rámutatott, ez ablakon kidobott pénz lehet egy valódi fegyveres konfliktus kirobbanásakor.