A horvátok ma szavaznak arról, ki vezesse a továbbiakban az országot. A nagy kérdés, hogy átvészeli-e a turbulens időszakot Andrej Plenkovics miniszterelnök és pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vagy pedig átveszi a kormányzás lehetőségét az ellenzék. Utóbbi élére maga a horvát elnök, Zoran Milanovics állt.

Az államfő kacérkodott a gondolattal, hogy az anyósülésről megpróbáljon átülni a volán mögé – az elnöki poszt ugyanis Horvátországban is inkább ceremoniálisnak tekinthető.

Kapcsolódó

Milanovics kormányfői ambícióit azonban egy márciusi alkotmánybírósági döntés letörte: kimondták, hogy addig, amíg az államfői tisztséget tölti be, nem indulhat a parlamenti választásokon a Horvát Szociáldemokrata Párt hivatalos jelöltjeként.

Milanovics ettől függetlenül kampányüzemmódban ragadt, és informálisan ugyan, de egyértelműen ő igyekszik sikerre vezetni az ellenzéket.

A horvát parlamentet márciusban oszlatták fel, miután Plenkovics, és HDZ korrupciós gyanúba keveredett. A botrány gyökere az volt, hogy a HDZ-hez közel álló Ivan Turudics lett a főügyész – mutatott rá a Euronews. A kétes kinevezés tüntetésekbe torkollott.

„Andrej Plenkovicsot nem zavarja az állam kifosztása és a HDZ-kartell tagjai által évek óta folytatott korrupció. Azok viszont zavarják őt, akik erről beszélnek, ahogy az is, hogy egyelőre a média is szabadon ír a bűnéről és a hozzá kapcsolható korrupcióról” – írta közösségi oldalán az államfő.

Andrej Plenkovics támogatói között Zágrábban 2024. április 14-én.
Andrej Plenkovics támogatói között Zágrábban 2024. április 14-én.
Kép: AFP / STRINGER

A miniszterelnök szerint azonban abszurd, hogy ilyen aktívan kampányoljon egy elnök a parlamenti választások előtt. „Bizarr ez a helyzet. Próbálom minimalizálni az államfő által elkövetett alkotmányellenes tettek negatív hatásait. Az Alkotmánybíróság nem is fogalmazhatott volna világosabban, de – finoman fogalmazva – ez csak a folytatása egy régi furcsa viselkedésnek” – nyilatkozta Plenkovics.

Kamikaze stratégia vagy lehullt az álarc?

Milanovics nem pusztán korrupciós kritikával illette a kormányt és Plenkovicsot. Többek között az illegális migráció, az Ukrajnának nyújtott segélyek és az Európai Unió egyes lépései kapcsán is kifejezetten karakteres véleményt fogalmazott meg. Oroszország katonai erejéről elismerően beszélt, amely kifejezetten szokatlan álláspont egy baloldali politikus részéről.

Az elnök megnyilvánulásait egyelőre szinte senki nem tudja hova tenni, sem az elemzők, sem a baloldali politikusok – a többség csak találgatja, hogy Milanovics részéről ez egy politikai játszma vagy pedig most mutatta meg az igazi arcát és nézeteit.

„Valójában a taktika része, hogy sok jobboldali elemet emel át a politikájába. Védelmi és katonai témákról, a Bosznia-Hercegovinában élő horvátok jelentette problémáról beszél, amelyek rendszerint a HDZ stratégiájának kulcselemei” – vélekedik Sandra Bencic, a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) baloldali-zöld szövetség miniszterelnök-jelöltje.

Milanovics azért népszerű, mert az elitet támadó pozícióban helyezkedett el, ami paradox szerepkör egy korábbi kormány- és aktuális államfő számára. A provokatív, gyakran vulgáris nyelvezetével pedig utat talál azokhoz, akik belefáradtak már a fásult politikai megnyilvánulásokba

– mondta Zarko Puhovski, a Zágrábi Egyetem politikatudományi professzora.

Tény, hogy az államfő a legkevésbé sem törekszik a „politikailag korekt” fogalmazásmódra: a márciusi alkotmánybírósági döntés után például a bírókat „prostituáltaknak” és „írástudatlan maffiózóknak” titulálta.

A mutatós gazdasági növekedés mögött súlyos strukturális problémák húzódnak

A horvát gazdaság ellenálló képességét és erős növekedését dicsérte a Világbank a napokban kiadott jelentésében. A washingtoni székhelyű intézmény szerint ez javarészt a turisztikai szektornak és az uniós forrásoknak köszönhető. 2024-re 3 százalékos horvát gazdasági növekedést prognosztizál, és azt, hogy 2025 elejére fokozatosan az Európai Központi Bank által célként meghatározott 2 százalékos szint környékére csökkenhet az infláció az országban.

A horvát gazdaság fokozatosan zárkózik fel, 2022-ben az EU átlagának 73 százalékán állt. A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború negatív hatásait viszonylag jól sikerült ellensúlyoznia a kormánynak, így az eurózónán belül Horvátország relatíve magas gazdasági növekedést ért el. Ennek hátterében azonban jelentős strukturális problémákat is találunk. A növekedést jelentős mértékben az uniós források felhasználása generálja, egy-egy jövedelemnövekedésből származó fogyasztásnövekedés, valamint a turisztikai rekordok. Ugyanakkor az előbbiekből származó növekedés hosszabb távon nem feltétlenül fenntartható, és nem tudja hosszabb távon kiváltani azt, hogy a gazdaság általános teljesítménye, a termelékenység nem javul

– nyilatkozta Orosz Anna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az Economxnak.

Hozzátette, „a növekedési adatok mögött meghúzódó másik negatív tendencia az erőteljes kivándorlás. A munkaerőhiány hozzájárult a bérek emelkedéséhez, a kivándorlás azonban hosszabb távon aláássa a gazdaság fejlődését. Ezek orvoslása kiemelt feladat lenne.”

A szakértő szerint az ellenzék legfőbb célja a HDZ leváltása, ez is a legfőbb üzenete. „A pártprogramok emellett főleg a jólét növelésére – fizetések, nyugdíjak, családtámogatás növelése –, a közszolgáltatások – az egészségügy és oktatás – színvonalának növelésére fókuszál, a lakhatási körülmények javítására, valamint a kivándorlás mértékének csökkentésére” – magyarázta.

Orosz Anna rámutatott, az ellenzéki program számos ponton átfedésben van a kormánypárt programjával. A kampány – részben talán emiatt – nem is igazán a programokról szól, sokkal inkább a személyeskedésről. „Nem véletlen Zoran Milanovics felkérése sem a baloldal részéről. 2015 óta nem tudott olyan politikust felépíteni az SDP, aki képes lett volna kiállni a HDZ vezetőjével szemben” – fogalmazott.

Koalíciós nehézségek a láthatáron

Kérdés, hogy a már-már szappanoperába torkolló kampányból melyik fél kerülhet ki végül győztesen, eltántoríthatja-e a korrupciós botrány és az elnök nyílt kritikája a HDZ szavazóit.

„Plenkovics miniszterelnök 2016 óta tartó kormányzása alatt számos korrupciós botrányra sor került, mégsem nem esett vissza olyan mértékben a HDZ népszerűsége, hogy veszélybe kerüljön vezető politikai szerepe Horvátországban. Jelenleg 30 százalék körül mozog a támogatottsága. Ezzel első helyen végezhetnek a választásokon, ez viszont ahhoz nem lesz elég, hogy többséget szerezzen a parlamentben. A legnagyobb nehézséget számára előreláthatólag a koalíciós partner megtalálása jelentheti: a két jobboldali »közepes« – 8-10 százalék körüli támogatottsággal rendelkező – párttal a Híd és a Haza Mozgalom (Domovinski pokret, DP) és koalícióival nincs jó kapcsolata Plenkovićnak, ugyanakkor a jövőben is számíthat a kisebbségek képviselőinek támogatására, illetve a diaszpóra szavazataira”

– mondta Orosz Anna.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a baloldal sincs sokkal könnyebb helyzetben. „Noha több koalíciós partner közül választhat az Igazság folyói koalíció, a lemaradása is viszonylag nagy a HDZ-vel szemben. A jobboldali pártokkal való együttműködés megoszthatja a koalíciót, illetve meglehetősen bizonytalanná és bonyolulttá tenné a kormányzást.”

Az Ipsos felmérése alapján a Száborban várhatóan

  • 60 mandátuma lesz a HDZ-nek;
  • 41 az SDP vezette koalíciónak;
  • 15 a DP-nek;
  • 11 mandátumot szerezhet a baloldali-zöld Možemo!, amely a választások után a baloldali koalíciót támogatná;
  • 9-et pedig a Híd és koalíciója.

Mindezek fényében egy nehéz kormányalakítási helyzet alakulhat ki a szakértő szerint a választásokat követően.