Az új meteorológiai jelentés pont kapóra jön, miután a francia fővárosban 175 ország diplomatái üléseznek hétfőtől abból a célból, hogy megállapodást kössenek a műanyagszennyezés korlátozásáról.

Bár Párizs fölött valójában derült égbolt várható a következő napokban, a levegőben akár a napi 40-48 kilogrammot is elérheti a mikroműanyag-részecskék tömege

– mutattak rá egy új tanulmány szerzői.

Mérgező koktél keverik az emberi szervezetben

A műanyagszemcsék apró részecskékre töredeznek a környezetben, és ez a mérgező koktél a szervezetünkbe kerül, ahol úgy károsítja az egészségünket, hogy közben mit sem sejtünk róla – hívta fel a figyelmet Marcus Glover, a műanyagkutatással foglalkozó ausztráliai Minderoo alapítvány munkatársa.

A műanyagok környezeti és egészségügyi hatásaival kapcsolatos aggodalmak egyre nőttek az elmúlt években, és számos kutatás született a témában, amelyek dokumentálták a mikroműanyagok szerteágazó jelenlétét.

  • Mikroműanyag-részecskéket találtak az Északi-sark közelében elnyúló jégtakaróban és az óceán legmélyén élő halak bélrendszerében.
  • Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a műanyaghulladék évente több mint egymillió tengeri madarat és százezer tengeri emlőst öl meg.
  • A kék bálnák naponta akár tízmillió mikroműanyag-részecskét is elfogyaszthatnak.
  • Mikroszkopikus méretű műanyagdarabokat mutattak ki az emberi vérben, az anyatejben és a méhlepényben.

Műanyagot termő termőföldből eszünk

A talajban és a termesztett növényekben is ott van már a műanyagszennyezés. Még az óceánok szennyezettségénél is rosszabb a helyzet. Pedig az igazán rossz. Különösen kitettek a mezőgazdasági talajok, ahonnan az élelmiszerünk származik. Bővebben>>>

Halálos betegségekhez vezet az emberbe jutó mikroműanyag

A mikroműanyagokban található vegyi anyagokat a rák, a reprodukciós problémák és a DNS-mutációk megnövekedett kockázatával hozták összefüggésbe állatkísérletek során. Az emberi egészségre vonatkozó adatok egyelőre hiányoznak.

Christos Symeonides, a Minderoo kutatója szerint leginkább a tíz nanométer és egy mikrométer közötti mikroműanyag-részecskék miatt kellene aggódnunk. Ezek azok, amelyek a legnagyobb eséllyel hatolnak át biológiai membránjainkon, és jutnak be a szövetekbe, beleértve az agyszövetet a vértől elszigetelő vér-agy gátat.

A mikroműanyagok egészségügyi kockázatait tekintve épphogy csak elkezdtük kihúzni a fejünket a homokból

– vélte Christos Symeonides.

Évi egymilliárd tonna műanyag termelése felé tartunk

A jövő heti párizsi találkozó napirendjén azonban csak a sokkal nagyobb, legalább ötven mikronos műanyagszálak kérdése szerepel.

A Minderoo Alapítvány által kifejlesztett módszer nem méri valós időben a légkör mikroműanyagok koncentrációját. Ehelyett a Párizsban 2015 óta több helyszínen gyűjtött és kielemzett minták adataiból indul ki.

A francia tudósok úttörő munkájából kiderült, hogy a Párizs és környékének mintegy 2500 négyzetkilométeres területére hulló műanyagrészecskék többsége vélhetőleg ruhákból és gumiabroncsokból származó nejlon és poliészter.

Ha nem teszünk semmit, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint 2060-ig megháromszorozódhat az éves műanyagtermelés, elérve az 1,2 milliárd tonnát, a műanyaghulladék tömege pedig meghaladhatja az évi egymilliárd tonnát.