Februárban egy dubaji székhelyű cég megvásárolta az Ocean Kapal nevű, 18 éves tankert. Azóta a panamai zászló alatt közlekedő hajó új nevet kapott, Abundance III, és új munkát. Áprilisban a hajó leszállította az első rakomány iráni olajat az észak-kínai Dongjiakou kikötőjébe. Miután szeptemberben egy hasonló utat teljesített, most Malajziánál vesztegel, ahol újabb iráni rakományt vehet fel.

Kiskapuk bezárása

A hajó egyike a sok más hajónak, amelyek a közelmúltban csatlakoztak az iráni olaj szállításával megbízott árnyékflottához, amelynek exportja 2020-as napi 380 000 hordóról 1,4 millió hordóra emelkedett – állapítja meg írásában a The Economist, egyben megállapítja, hogy mióta a Hamász október hetedikén megtámadta Izraelt, a Biden-kormányzat nyomás alatt van, hogy bezárja a kiskapukat, mivel Irán a Hamász legnagyobb szponzora, és az olajból származó bevételek töltik meg a kasszáját. Egyelőre úgy tűnik, a kereskedőket ez nem zavarja: az olajat hordónként 90 dollárért árulják, szemben a szeptemberi 97 dollárral. 

A lap megállapítása szerint az iráni olajcsempészet egyre kifinomultabb. Az országban a Nemzeti Iráni Olajtársaság, egy állami monopólium működteti a kőolajjal kapcsolatos ügyeket. Irán fő vásárlója Kína. Az üzlet kisebb finomítókon keresztül bonyolódik le, melyek az iráni kínálat 95 százalékát felszippantják. A finomítói kapacitások túlkínálata arra készteti ezeket a vállalatokat, hogy a legköltséghatékonyabb nyersolajra vadásszanak.

Márpedig az iráni kőolaj a világpiaci referenciaárhoz képest 10-12 dollárral olcsóbb, amikor a kínai kikötőkbe szállítják. Ráadásul a finomítók nem amerikai dollárban, hanem kínai jüanban bonyolítják a tranzakciókat, ami védi őket a szankcióktól.

A közvetítők által beszerzett régi tartályhajók az olajkereskedelmi-lánc végeit kötik össze. A legtöbbjüket olyan öreg tengerjáró, amelyeket már rég leselejtezték volna, ha nem lehetne vele olajat csempészni. Gyakran évente csak néhány utat tesznek meg, és Kínában, Vietnámban és az Egyesült Arab Emírségben bejegyzett fedőcégek a hajók tulajdonosai.

Kharg Island olajterminál kikötője, 25 km-re az iráni partoktól a Perzsa-öbölben és 483 km-re északnyugatra a Hormuzi-szorostól
Kharg-sziget olajterminál kikötője, 25 km-re az iráni partoktól a Perzsa-öbölben

Az iráni hordók általában a Hormuzi-szorostól északra fekvő Kharg-szigetről indulnak (képünkön). Egy kisebb, de növekvő mennyiség emellett Jaskból, a tengerszorostól délre fekvő vadonatúj kikötőből indul. 

Az iráni olajat szállító tartályhajók szinte soha nem teszik meg a teljes utat. Egyesek más hajókról veszik fel a benzint Fudzsaira partjainál, az Egyesült Arab Emírségekben található mega-terminálnál, ahol számos rosszhírű kőolaj, különösen orosz, is áthalad. 

Malajzia vagy Szingapúr partjainál pedig a nagyobb tankerekről kisebb hajók viszik tovább az olajat Észak-Kínába, jellemzően miután összekeverték más, például venezuelai nyersolajokkal, vagy hamisan, különleges petrolkémiai termékként jelölték meg.

Jellemzően az olajat egy ideig tárolják, mielőtt végül elszállítanák a finomítókhoz, leggyakrabban a tengerparti Shandong tartományba – mutatta be a folyamatot a The Economist.

Sok amerikai törvényhozó szeretné, ha kormánya megzavarná ezt a kereskedelmet, fellépnének az iráni árnyékflotta és annak támogatói ellen.

A The Economist rámutat arra, hogy az USA által a szankcionált cégek gyorsan abbahagyják a vállalkozást, azonban mások lépnek a helyükre, hogy betöltsék az űrt. A Biden-kormányzat ugyan elrendelheti az iráni olajat szállító hajók tömeges lefoglalását a tengeren, ez azonban óriási, költséges emberi- és technikai fellépéssel járna, ráadásul jogi bonyodalmakat okozhat és megtorlást vonhat maga után. 

Egyelőre tehát Irán ellátási láncai elég rugalmasak ahhoz, hogy nagymértékben ellenálljanak az amerikai intézkedéseknek.

Bármilyen fennakadás tehát valószínűleg csak körülbelül 3 hónapig tartana. A Rystad Energy tanácsadó cég szimulációi szerint ilyen esetben az iráni export előzetesen napi 300 ezer hordóval csökkenhet. Ez a veszteség – amely a világkereslet 0,3 százalékának felel meg – 4-5 dollárral emelheti meg a világpiaci olajárakat. De csak egy rövid időre. Ez azért van, mert Irán szomszédai felpörgethetik a termelést. Az OPEC legnagyobb tagjai napi 5,5 millió hordónyi tartalékkal rendelkeznek. Szaúd-Arábia segítség nélkül is betömheti az iráni deficitet.