Még az 1970-es években építettek az izlandi fővárostól 45 kilométerre egy geotermikus erőművet. Ennek a felesleges termálvizét az erőmű melletti területre vezették, ahol egy mesterséges tó alakult ki. Eleinte a kíváncsi környékbeliek jártak csak ki a termáltóhoz, majd egyre többen fedezték fel maguknak a tavat. Végül hatalmas turisztikai látványosság vált belőle és a Kék Lagúnának elkeresztelt fürdő azóta is rengeteg látogatót vonz – foglalta össze a Termál Online. 

Most azonban veszély fenyegeti a fürdőt és az izlandi hatóságok már figyelmeztetést is kiadtak

– írta cikkében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus. A fürdőnek is helyet adó Reykjanes-félszigeten közel 800 évig nem történt földrengés. 2019 decemberében változott meg a helyzet, amikor az első földrengésraj kipattant. A magma felszínre jutására azonban még másfél évet kellett várni: 2021. március 19-én a lakatlan Fagradalsfjall térségben kezdődött egy lávaöntő vulkánkitörés. Ezt 2022-ben és 2023-ban újabb, néhány héten keresztül zajló vulkáni működés követte az első helyhez közeli területen.

Vulkánkitörés nem feltétlenül csak ott lehet, ahol már van egy vulkán. A Reykjanes-félsziget egy tipikusan olyan terület, ahol nincs központi tűzhányó. A vulkáni működés a felszínen megnyíló hasadékok mentén indul, és kiterjedt lávaöntéssel jár. A szakember szerint így kulcskérdés az tehát, hogy hol hasad fel majd a föld.

A Kék Lagúna veszélyben van

Az adatok kiértékelése alapján az izlandi geofizikusok és vulkanológusok arra következtettek, hogy a Kék Lagúna alatt mintegy négy kilométer mélységben lehet a magma, aminek a mozgása földrengéseket okoz, és ami óriási nyomást kifejtve emeli a felszínt.

November 3-án pénteken már több erős, 4-es magnitúdót meghaladó földrengés pattant ki, ami alapján több neves izlandi vulkanológus is arról beszélt, hogy ezt csak a felnyomuló magma válthatja ki, egy vulkánkitörés pedig akármikor elindulhat. Az esély erre tehát nem kicsi – de a lehetséges kimenetek között az is szerepel, hogy a magma végül nem tudja áttörni a felső egy-két kilométeres kőzettestet és megakad. A jelenlegi adatok alapján azonban nagyobb a valószínűsége egy közeli vulkánkitörésnek, így fontos annak elemzése, hogy ha ez bekövetkezik, akkor mi várható.

Az izlandi hatóságok ennek megfelelően adtak ki figyelmeztetést, miszerint egyelőre jobb elkerülni a Kék Lagúna területét, de egyelőre maga a Kék Lagúna létesítménye nem zárt be.

Dr. Harangi Szabolcs szerint a Reykjanes-félsziget több évszázados nyugalmának úgy tűnik vége, a következő években mozgalmas időszak lesz, amit lávaöntő vulkánkitörések, ezek között pedig a mostanihoz hasonló magma felnyomulási időszakok tarkítanak. Ehhez kell hozzászokni, továbbá ahhoz, hogy nem lehet pontosan megmondani, mikor és hol hasad fel a föld. Lehetnek békés, látványos, turistacsalogató kitörések, de a magma feltörhet látogatottabb, emberi létesítményekkel sűrűbben ellátott területeken, sőt akár települések közelében is.