A közel-keleti konfliktus eszkalálódása nem csak politikai, hanem gazdasági szempontból is nagy kihívást jelent Izraelnek, ahol az ország déli részén fekvő határvárosok elleni, Hamász-terrortámadás óta rengeteg vállalatnak csökkentett munkaerővel kell megküzdenie a háborús vészhelyzettel. 

Főként az terheli a cégeket, hogy a kormány október 7. után nagyon rövid időn belül 360 ezer tartalékos katonát hívott honvédelemre, sőt, bejelentette, hogy ennél is több izraelinek kell készülnie, hogy harcba vonuljon a palesztin seregek ellen. A behívó héberül úgy hangzik: „Zav Schmoneh”, amelynek jelentése „8-as rendelés”. Aki ezeket a szavakat megkapja a mobiltelefonján, annak néhány órán belül le kell cserélnie az öltönyét az egyenruhájára, a laptopját pedig a géppuskára. 

Összehasonlításképpen: ha Németországban hasonló arányban mozgósítanák a lakosságot, az mintegy 3,1 millió munkavállaló életét változtatná meg egy szempillantás alatt a nyugati partnerünknél.

Hátrányban az eddig élvonalbeli startupok

Izrael fejlődése az elmúlt évtizedekben egyfajta gazdasági csodával ért fel: a geopolitikai bizonytalanságok, az ellenséges környezet ellenére az ország olyan gyors előrelépést ért el, hogy míg 1990-ben az egy főre jutó jövedelem 13 ezer ezer dollár volt, mostanra ez 53 ezerre nőtt, amely hasonló a németországihoz. Az ország 2021-ben már a járvány előttihez hasonló gazdasági teljesítményt ért el, a fellendülést mindenekelőtt a fogyasztói kereslet és a high-tech szektor segítette elő. A gazdasági növekedés 2022-ben 6,5 százalék volt, az államadósság pedig a gazdasági kibocsátás mindössze 61 százalékát tette ki, ami most szintén mozgásteret ad a háborúzáshoz.

Az ország exportértékesítésének felét a szoftverek és informatikai szolgáltatások adják: San Francisco és London mellett Tel Aviv a globális start-up szektor hotspotja. Sok más, világszintű sikereket elért vállalkozás mellett Izrael gazdasági és kulturális központjában működik például a mára nagy létszámú, Mobileye csoport, amelynek technológiája lehetővé teszi a BMW autók robotizált vezetési funkcióit. 

Az ilyen, feltörekvő informatikai cégek ugyanakkor eleve egy rendkívül gyorsan változó piacon működnek, vagyis, ami idén ősszel még népszerű, az könnyen lehet, hogy néhány hónap múlva már elavult lesz. Ez pedig a háború árnyékában komoly hátránnyal jár az izraeli startupok-nak, amire a világ más, békésebb részeiből származó versenyzők nem lesznek különösebb tekintettel.

Baljós tavasz: elriasztották a befektetőket

A 9,7 millió lakosú Izraelben több mint nyolcezer induló vállalkozás működik. A teljes népesség körülbelül tizenkét százaléka jelenleg a csúcstechnológiás iparban dolgozik, ami a 30-34 évesek körében csaknem 15 százalékot jelent, amely nagyobb arány, mint a világ bármely más országában. Izraelben a startup vállalkozások az ország gazdaságának legnagyobb mozgatórugói. A jóideje leggyorsabban növekvő, technológiai iparágban azonban már idén tavasszal is sötét felhők gyülekeztek az emelkedő kamatlábak, és leginkább az izraeli kormány igazságügyi reformtervezete nyomán keletkezett, belpolitikai feszültségek miatt. A Netanjahu-kormány által tervezett igazságügyi reform a technológiai elit körében ugyanis keserű ellenállást váltott ki. A reform a külföldi befektetők számára a jogállamiság megkérdőjelezéséről szól, mert esélyessé vált, hogy a jövőben nem lehet a törvények érvényességére hagyatkozni a vállalati szektorban sem. Ezek következményeként a csúcstechnológiás iparba addig válságálló módon áramló beruházások látványosan, több mint 70 százalékkal zuhantak az idei év első negyedében, több nagyvállalat inkább külföldre – főleg az USA-ba – vitte a tőkéjét és sokezer munkahelyet szüntetett meg.

Tel-Avivban a munkavállalók harmada a technológiai cégek alkalmazásában áll, ahol a mozgósítás miatt a termelékenység mostanra körülbelül a felére esett vissza. Nem elhanyagolható tehát az a kérdés, hogy mit jelent az új eszkaláció Izrael gazdasága számára, amelynek ellenállóképességétől függ, hogy meddig vívhatja az ország a mostani háborút – vetette fel a Zeit német napilap hétvégi elemzése, amelyben több izraeli cégvezetőt megszólaltattak. 

Cnaan Aviv, a Make My Day vállalkozás alapítója például egy olyan startup-ot vezet, amelynek alkalmazása a töltési lehetőségek figyelembevételével optimalizálja az elektromos autók útvonalait. Az induló vállalkozásnak a világ minden táján vannak ügyfelei, például Németországban is, most azonban a mozgósítás miatt már csak a munkatársak fele áll rendelkezésre.

„A konfliktus súlyosan érinti a cégemet: az alkalmazottak egy része az ország északi vagy déli részén harcol, őket sms-ben is alig lehet elérni, mások a műholdképeket értékelik a számítógépen. A többség a fronton van, és nem számítok rá, hogy egyhamar visszatérnek”– nyilatkozta Cnaan Aviv.

Ron Reiter a katonaság kiberhírszerző szolgálatának dolgozik Sentra nevű, új vállalkozásával, amely arra specializálódott, hogy megvédje a cégeket a hackertámadásoktól. Mint mondta, a Hamász támadása után őt is behívták katonai szolgálatra, jelenleg a munkaidő felét a saját cégénél, másik felét a hadsereg elit hekkerei között tölti. Az alkalmazottai nagy része pedig otthonról dolgozik, mert nehezen birkóznak meg a gyásszal, vagy vigyáznak a gyermekeikre, mert az óvodák zárva vannak.

Megszenvedi a GDP a harckészültséget

Izrael arab világgal vívott háborúinak súlyos árát már több szakértő, köztük Joseph Zeira jeruzsálemi közgazdász is igyekezett felmérni. A szakember az egyik számításában figyelembe vette a kockázat miatti befektetés elmaradását, az emberek kieső jövedelmét a katonai szolgálat alatt (amely a nőknél két év, a férfiaknál két és fél év), továbbá a tartalékos szolgálat, a katonaság költségeit, valamint a lakások biztonsági szobáira fordított kiadásokat. Arra a következtetésre jutott, hogy ha a konfliktus nem létezne, Izrael bruttó hazai terméke 30 százalékkal magasabb lehetne.

A tartalékos szolgálat és a lerombolt helyszínek rekonstrukciója nagyon drága lesz, akárcsak az állami kompenzáció, amely a vállalati csődökért jár cserébe. Utóbbi a nyolcvanas években már okozott súlyos államadósságválságot, pedig most is adóemelésekből vagy kölcsönből kell majd ezeket finanszírozni – mondta a közgazdász.

A legnagyobb kérdést a súlyosbodó helyzet miatt megnövekedett bizonytalanság költségei jelentik, amelyek egyelőre nehezen megjósolhatók. A befektetések megmaradása ugyanis attól függ, meddig tart a háború. Zeira szerint jelenleg a gazdasági fejlődésre ellentétes hatás érvényesül: az állam sok pénzt költ a háborúra, amely végsősoron recessziót, gazdasági visszaesést hoz Izraelben.

Hitelmoratórium a támadások vonzáskörzetében

Az izraeli banki szabályozó hatóságok mindenesetre már léptek: nemrég kötelezték a pénzintézeteket és a hitelkártyatársaságokat az ügyfeleik tehermentesítésére. Eszerint a Gázai övezet 30 kilométeres körzetében lévő háztartások és vállalkozások, a meggyilkoltak vagy elraboltak közvetlen hozzátartozói, valamint az otthonaikból evakuált izraeliek mostantól három hónapig moratóriumot kaptak a lakáshiteleik törlesztésére.

Az izraeli jegybank pedig bejelentette, hogy 30 milliárd dollár értékben értékesít valutatartalékot, hogy megvédje a nemzeti fizetőeszközt, a sékelt az összeomlástól, és ezzel visszafogja az inflációt. A monetáris hatóságok a többi devizatartalékról is statisztikát tettek közzé, amely szerint csaknem 200 milliárd dollár áll rendelkezésükre a háború óta nyomás alatt álló valuta védelmére. 

Befordult a frankfurti tőzsde is

E hét végén héthavi mélyponton áll a német vezető Dax index – 15 000 pont alatti szint a rossz befektetői hangulatot tükrözi a frankfurti tőzsdén, ami nem meglepő, tekintve a világot átívelő válságokat: az ukrajnai és az izraeli háborúk mellett sok más konfliktusforrást – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, amely szerint már az a puszta lehetőség, hogy Irán bekapcsolódhat a háborúba, jelentősen megemelte az olaj árát. Ez pedig még drágábbá teszi a német vállalatok termelési költségeit – jegyzik meg. Emellett az, hogy az USA képtelen felülkerekedni a lövészárokháborún, és nem tud elnököt választani a képviselőháznak, párton belüli összetűzésnek minősíthető, pedig önmagában megbénítja a szuperhatalmat, amelyre pedig most minden eddiginél nagyobb szükség lenne a válságokkal szemben. Továbbá, hogy Amerika és Európa között az acélvámokról szóló kereskedelmi tárgyalások pénteken meghiúsultak, a rossz hír hetét teszi teljessé. A frankfurti tőzsdén mindenesetre meglátszik az aggodalom, ahol a befektetők a biztonságot keresve az arany felé fordultak: a nemesfém ára augusztus eleje óta a legmagasabb szintre emelkedett. Többek között a német Lufthansa részvényein is nagy a nyomás, egyrészt a negyedéves, gyenge profitvárakozás, másrészt a Franciaország több repülőterén történt bombafenyegetések miatt, amire a nemzeti légitársaság 3,5 százalékot veszített értékéből.