Közepes, 5-ös erősségű földrengés rázta meg hétfőn este Kassa térségét Szlovákiában. A földrengést érezték Magyarországon Vásárosnaményben, Miskolcon, Hajdúnánáson és Sárospatakon is.

Helyi idő szerint késő este közölte a Fehér Ház, hogy kihallgatta Joe Bident, az Egyesült Államok elnökét az otthonában és korábbi irodájában talált minősített iratok vizsgálatával megbízott különleges ügyész, Robert Hur. A Fehér Ház szóvivője, Iam Sims közleménye szerint az államfő önként vett részt a meghallgatáson.

Az általános várakozás az, hogy Hur vizsgálata hamarosan lezárul, mivel az ügy főszereplőjével, vagyis Joe Bidennel, folytatott beszélgetés rendszerint a folyamat utolsó szakaszában történik. Ugyanakkor látni kell, hogy Hur vizsgálata legfeljebb tényfeltáró misszió, ugyanis az Igazságügyi Minisztérium több évtizedre visszanyúló gyakorlata szerint hivatalban lévő elnököt nem lehet vád alá helyezni

– nyilatkozta az Economxnak Csizmazia Gábor, a NKE EJKK Amerika Kutatóintézet tudományos munkatársa.

Hozzátette ugyanakkor, hogy „bármit is állapít meg Robert Hur, vizsgálati eredménye adalékként szolgálhat majd a képviselőházi republikánusok által folytatott impeachment-vizsgálathoz. Utóbbi még hónapokig – de legfeljebb 2025 januárjáig – elhúzódhat”.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden tette közzé legfrissebb világgazdasági prognózisát (World Economic Outlook, WEO). A valutaalap jelentése szerint a globális növekedést továbbra is visszafogják a Covid-19 világjárványhoz és az ukrajnai orosz háborúhoz kapcsolódó ellátásilánc-zavarok, a tartósan magas infláció és a hitelfelvételi költségek spirálba szökése. Pozitívum azonban, hogy a történelmileg magas foglalkoztatási szint és az árak folyamatos csökkenése visszaszorította a „kemény landolás” forgatókönyvének esélyét, amelyet az IMF áprilisban még valószínűnek tartott.

A 2022-es 3,5 százalékos globális növekedés után az IMF most arra számít, hogy a világ GDP-növekedése idén 3 százalékos, 2024-ben pedig 2,9 százalékos lesz, ami 0,1 százalékponttal rontja korábbi előrejelzését. Arra is figyelmeztetett, hogy középtávú növekedési várakozásai – 2028-ra 3,1 százalék – évtizedek óta a legalacsonyabbak.

Stockholm közlekedésért felelős alpolgármestere, Lars Strömgren pedig a héten bejelentette, 2025-től megtiltják a benzines vagy dízelmotorral működő járművek használatát a svéd főváros központjában. A várost irányító koalícióhoz tartozó Zöld Párt közlése szerint abban reménykednek, hogy így az elektromos autók használatára ösztönözhetik a lakosokat, és kezelni tudják a légszennyezettség problémáját.

Izrael a reflektorfényben

A héten a leginkább természetesen Izraellel és az ott kirobbant háborúval a rengeteg áldozattal foglalkozott a világ. A témában megszólalt a magyar származású, nemzetközileg elismert amerikai geopolitikai stratéga is. George Friedman szerint hosszú háború lehet az izraeli-palesztin konfliktusból a Gázai övezetben. Az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban pedig azt mondta: a háborúnak gyakorlatilag már vége, de senki sem tudja, hogyan kell abbahagyni a harcot.

Abban a szakértők között teljes az egyetértés, hogy Izrael rendelkezik a világ egyik legmodernebb, legütőképesebb hadseregével. Kérdés azonban, hogy ebből mennyi érvényesíthető a gázai övezetben, amikor majd házról házra járva kell harcolni.

Az izraeli jegybank 30 milliárd dollár értékű eladási programot hirdetett meg az arany- és a devizatartalékból, hogy mérsékelje a sékel árfolyamkilengését. Csütörtökön egyébként még mindig az látszott, hogy a piac csak visszafogottan reagált a Hamász palesztin militáns csoport izraeli támadására. Egyes iparági megfigyelők arra figyelmeztettek, hogy a konfliktusból eredő számos kockázatot még nem áraztak be teljesen.

Az Európai Unió azonnali hatállyal felfüggesztette az uniós támogatások kifizetését a palesztinok számára. A Biden-kormányzat pedig aktív tárgyalásokba kezdett a kongresszus kulcsfontosságú törvényhozóival arról, hogy az Izraelnek nyújtott támogatási programot összekapcsolják az Ukrajnának nyújtott támogatással. A stratégia részeként mindkét háborúban álló állam segítését prioritásként kezelnék.

A hullámok Európát is elérték

Fokozódott a helyzet a németeknél az izraeli-palesztin háború terjedésével: az iszlamista bevándorlók graffitikkel csúfították el Berlin emlékműveit. A rendőrök országszerte szorgalmazták a zsidó intézmények megerősítését, hangsúlyozva, hogy Izrael ellenségei nagyon aktívak Európában, és gyilkolni akarnak.

Helyszíni beszámolók szerint a megerősített rendőri jelenlét ellenére az antiszemita bevándorlók leköpik, orron vágják, obszcén kijelentésekkel zaklatják az izraelieket Berlinben. Hétfőn egy középiskolában palesztin diák rúgta fel az egyik németajkú tanárát.

A német zsidóság biztonságának garantálásához Olaf Scholz német kancellár is támogatást kért.

A feszültség egész héten nem csillapodott. Berlinben már egymást érik a terrorpárti tüntetések, mivel a Palesztina felszabadításáért lázongó bevándorlók nagy ívben tesznek a hatósági tiltásra. Csütörtökön Molotov-koktélt dobtak egy rendőr- és egy mentőautóra, a tűzszerészek a közelben több robbanószerkezetet találtak. Ugyanakkor Bécsben is mindennaposokká váltak a tüntetések.

Putyin tűzszünetet követel

Az azonnali tűzszünetért emelt szót a palesztin-izraeli konfliktusövezetben kiéleződött helyzetben Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök, miután telefonon egyeztetettek. Hangsúlyozták, hogy mindkét félnek azonnal le kell tenni a fegyvereket és újra kell indítani a tárgyalási folyamatot.

Mindeközben persze a Ukrajna támadása még mindig folyamatban van. Az egyik orosz félkatonai szervezet tagjai a megszállás idején űzött fosztogatással dicsekedtek, amit saját maguk örökítettek meg a mobiltelefonjaikkal.

Putyin később arról is beszélt, hogy szerinte a palesztin nép érdekeinek semmibevétele az egyik fő oka a térségbeli eszkalációnak. Az orosz államfő hangsúlyozta, a probléma nem oldható meg egy palesztin állam létrehozása nélkül.

A héten megválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának új tagjait, Oroszország azonban – a Kreml bosszúságára – nem került be. A kelet-európai régióban Bulgária 160, Albánia pedig 123 szavazatot kapott a 193 tagú ENSZ-közgyűlésben. Oroszországot csak 83 vokssal támogatták, vagyis nem érte el a bekerüléshez szükséges 97 szavazatot.

Döntés született a héten arról is, hogy minden – az oroszok által – államosított ukrán politikusokhoz és oligarchákhoz köthető ingatlant elárvereznek, majd katonai műveletekre fordítják a pénzt. Ennek keretében

eladják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök családjának a Krím félsziget déli partján, Livadia faluban fekvő nyaralóját.

A mintegy 120 négyzetméteres ingatlan piaci értéke 25 millió rubel (mai árfolyam szerint körülbelül 87 millió forint).

A jobboldali adóreformok a végső döfést jelentenék az alacsony keresetűeknek

Elemzők szerint a demokrácia és a tekintélyelvűség közötti irányválasztásról szóltak a vasárnapi, sokak által sorsdöntőnek tartott választások Lengyelországban, ahol az előzetes várakozásokkal szemben kevésbé a gazdasági, megélhetési kérdések dominálták a kampányt.