Első körben megszavazta az izraeli parlament a legfelsőbb bíróság jogköreit megnyirbáló intézkedések bevezetését – adta hírül a Financial Times. Ahhoz, hogy a javaslatból valóban törvény válhasson, még két parlamenti voksoláson kell átmennie.

Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök 2022-es újraválasztását követően nagyon hamar célkeresztbe vette a legfelsőbb bíróságot. A kormány által bemutatott igazságügyi reformjavaslat legfőbb célja látszólag az volt, hogy szinte teljesen megfossza hatalmuktól a jelenlegi döntéshozókat. A reformterveket kritizálók azt hangoztatták, hogy a nagyívű igazságügyi átalakítás a demokrácia jól átgondolt leépítése. Ráadásul Isaac Herzog izraeli elnök is pontosan így vélekedett.

Az intézkedés ellen már februárban is hevesen tüntettek az izraeliek. Március végén aztán Benjámín Netanjáhú bejelentette, befagyasztják a tervezetet, és csak nyáron veszik elő újra.

A kormány júniusban indította újra a reformmal kapcsolatos munkát, és az eredetinél valamelyest szolidabb javaslattal álltak elő.

Ha a tervezetből törvény válhat, a legfelsőbb bíróság nem blokkolhatja a kabinet, a miniszterek és a választott tisztségviselők döntéseit az „észszerűség” elvére hivatkozva.

Benjámín Netanjáhú kijelentette, az észszerűségi kritérium eltörlése nem veszi el egy az egyben a jogot a legfelsőbb bíróságtól, hogy ellenőrizze a kormány döntéseit. Szavai azonban nem hatották meg a javaslatot kritizálókat.

Keddre tüntetéseket hirdettek: útlezárásokat terveznek és a zavargások a Ben Gurion nemzetközi repülőteret is érinthetik.