Joáv Galant, a vasárnap menesztett izraeli védelmi miniszter drámai eszközökhöz folyamodott azért, hogy megállítsa az izraeli bírósági rendszer átalakítására irányuló ellentmondásos kormányterveket, és ezzel együtt Benjamin Netanjahu miniszterelnök teljhatalmát

A kormányfő külföldi útja

Joáv Galant beszédben szólította fel kormányát a bíróságok függetlenségét gyengítő, ellentmondásos jogszabály leállítására, amikor Benjamin Netanjahu hivatalos látogatáson tartózkodott az Egyesült Királyságban.

Bár Joáv Galant is a Benjamin Netanjahu által vezetett Likud párt tagja, észrevételével megnyitott egy új szakadékot az amúgy is kényes egyensúlyú izraeli kormánykoalícióban. Ezzel lehetséges, hogy a következő időszakra meg is akaszthatott minden fejlesztési tervet, amely az országot érinti.

Elmondása szerint a törvényt övező káosz és elégedetlenség miatt van szükség szünetre, hogy Izrael biztonsága ne inogjon meg.

Azt nem részletezte, hogy a belpolitikai stabilitás vagy a külpolitikai stabilitása ingott meg jobban, viszont minden bizonnyal nagy bajba sodródna a magányos közel-keleti állam, ha hangot kapnának a hadseregen belül is a törvénytervezetet ellenzők szavai.

Ez az ellenállás halványabb formában már megjelent az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái között, ugyanis számos tartalékos megtagadta a kiképzésen való részvételt a kormány ellen tiltakozásul.

Galant kiemelte, hogy az elutasítás minden formáját azonnal meg kell fékezni, amely megrengetheti az IDF erejét és árt az állam biztonsági rendszereinek. 

Sok hűhó, de miért?

Benjámin Netanjahu 2022-es év végi újraválasztását követően nagyon hamar célkeresztbe vette a legfelsőbb bíróságot a törvényjavaslatával, amely szinte teljesen megfosztaná trónjuktól a jelenlegi döntéshozókat.

A törvényjavaslatok értelmében a kormány rendelkezne a bírák kinevezése felett. A függetlenséget már ez a lépés is erősen megkérdőjelezheti, azonban hozzátették, hogy a parlament a törvénnyel felhatalmazást kapna arra, hogy felülbírálja a legfelsőbb bíróság döntéseit. A kormány azzal érvel, hogy a változtatások elengedhetetlenek a Legfelsőbb Bíróság megfékezéséhez,

amely szerintük elszigetelt, elitista és már nem képviseli az izraeli nép érdekeit. 

A tüntetők és az ellenzők szerint azonban a törvényjavaslatok az izraeli demokrácia alapjait veszélyeztetik és nem nyeri meg az állampolgárok bizalmát az a tény sem, hogy

az ország két korlátlan hatalmú testülete viaskodik azért, hogy ki legyen az egyeduralkodó a döntéshozatalban.

A katonai tartalékosok tiltakozása különös aggodalommal tölti el az izraeli kormányt, mivel őket rendszeresen behívják kiképzésre és szolgálatra: még békeidőben is és az állam mindenkori biztonsága nyugszik a vállukon. Itamar Ben Gvir izraeli szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter Twitter-posztban szólította fel Netanjahut, hogy mihamarabb rúgja ki Galantot engedetlensége miatt.

Galant ma este engedett a zsarolásnak és a fenyegetéseknek mindazoktól az anarchistáktól, akik ellenállásra szólítanak fel, és az Izraeli Védelmi Erőket alku eszközeként használják. Gallantot a jobboldali szavazók szavazataival választották meg, a gyakorlatban viszont baloldali programot támogat. Összeomlott a média is a tüntetők nyomása alatt. Felszólítom a miniszterelnököt, hogy azonnal rúgja ki

közölte Ben Gvir posztjában.

További nyomást helyezett Netanjahura az, hogy legfelsőbb bíróság vasárnap egy hetes határidőt szabott ki neki arra, hogy válaszoljon a bíróság megsértése miatt benyújtott beadványra. A főügyész közölte Netanjahuval, hogy törvénytelenül járt el és a törvénytervezetével megsértette a bíróság által meghozott összeférhetetlenségi tilalmat.

 

Menesztették a védelmi minisztert

„Benjámin Netanjahu miniszterelnök úgy döntött, hogy meneszti tisztségéből Joáv Galant védelmi minisztert” – közölte a kormányfő hivatala. Galant a jobboldali kormányzó Likud párt politikusa, szombaton nyíltan felszólította a Netanjahu vezette kormánykoalíciót, hogy függessze fel az igazságügyi reformot. Galant mindemellett az igazságügyi rendszer átalakítását célzó törvénymódosítások elleni országos tüntetésekre tekintettel párbeszédet sürgetett a reform ellenzőivel, mondván, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy a tartalékosok tiltakozásul nem jelentkeznek katonai szolgálatra.

Bírálói – köztük a legfelsőbb bíróság elnöke és a főügyész – szerint a reformtervezet megnyirbálná az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság jogköreit a bírák politikusi kinevezésével, valamint a normakontroll lehetőségének csökkentésével, hogy kevésbé tudják felülbírálni törvényességi szempontból a kneszetben születő törvényeket. A javaslattal egyet nem értők azt kifogásolják, hogy a változások megbénítanák az igazságszolgáltatást, csorbítanák a bírói függetlenséget, elősegítenék a korrupciót, gyengítenék a kisebbségek jogait, valamint az izraeli bírósági rendszer hitelességének csorbulásával megakadályoznák az ország védekezését esetleges háborús bűnök ügyében a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság előtt.