A legújabb műholdas mérések alapján a fagyott jégtömb átlagos vastagsága 280 méter. 3900 négyzetkilométeres területével és 1100 köbkilométeres térfogatával alig kevesebb, mint ezermilliárd tonna. Némi kontextusba helyezve: a Mol-torony Budapesten 143 méter magas.
A méréseket az Európai Űrügynökség CryoSat-2 missziója készítette. A veterán űreszközön megtalálható egy radaros magasságmérő, amely meg tudja állapítani a hegy vízvonal feletti részének térfogatát. Emellett a jég sűrűségére vonatkozó információk alapján az is megállapítható, hogy mekkora a víz alatti rész – írja a BBC.
„Az olyan magasságmérő műholdak, mint a CryoSat-2 lehetővé teszik, hogy megfigyeljük a jéghegy elvékonyodását, amikor a melegebb óceáni vizek olvadásnak teszik ki” – mondta Anne Braakmann-Folgmann, a Tromsöi Egyetem (The Arctic University of Norway) munkatársa.
A jéghegy még 1986-ban kezdett el távolodni az Antarktisz partjától. Azonban a kutatók szerint most kritikus pontjához ért. A következő néhány hét dönti el merre folytatja útját a déli-óceánon keresztül.
Lassan, de biztosan olvad a jéghegy
Az A23 több mint három évtizeden át lehorgonyozva állt, hiszen a jéghegy nem egy egységes tömb, egyes részei vastagabbak, így könnyedén belesüppedtek a sekély fenéken található iszapba. A CryoSat szerint az említett jégtömb víz alatti része 350 méter volt, így tudott olyan sokáig egy helyben állni. A jégtömb végül egy ütközés következtében fokozatosan veszített a tömegéből, majd kiszabadult, és útjára indult. A csökkenés viszont nem állt meg: 2,5 métert veszít területéből évenként.
Az A23 várhatóan a „jéghegyek sikátorának” nevezett pályán halad, amely a brit tengerentúli felségterület, Dél-Georgia irányába mutat. A tudósok érdeklődve figyelik az útját, hiszen egy ekkora hegynek nagy hatása van a környezetére: „Felelősek a tengervíz keveredéséért. Tápanyagokat hoznak felszínre, de ez természetesen rengeteg porral is jár” – mondta Mike Meredith professzor, a British Antarctic Survey munkatársa.
(Kiffer Anna)