Azt követően, hogy tavaly nyár végén Donald Trump volt amerikai elnök ingatlanjában talált titkosított iratokat a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), idén Joe Biden elnöksége előtt használt irodájából, majd garázsából került elő minősített dokumentum. A botrány aztán gyűrűzött tovább, a BBC szerint kedden Mike Pence, Donald Trump egykori alelnöke otthonában bukkantak titkosított iratokra.

A három ügy igencsak hasonló, ám az érintett politikusok helyzete meglehetősen eltérő. Joe Biden regnáló elnökként szenvedi el az FBI nyomozását, a Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint azonban pozíciójára nem jelent veszélyt az év elején kirobbant botrány.

Az elnököt felelősségre vonni csak kongresszusi eljárással lehet, ez az úgynevezett impeachment. Ilyen szempontból a legnagyobb kérdés, van-e jókora ellenzéki többség a kongresszusban és a szenátusban, erre a kérdésre viszont a válasz, hogy nincs. Tehát még ha ennél súlyosabb dologra derülne fény, jogilag az sem veszélyeztetné Joe Biden elnökségét

– mondta Baranyi Tamás Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) stratégiai igazgatóhelyettese.

A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügy hosszabb távon már megtépázhatja Joe Biden politikai tekintélyét. Az egyetlen elnöki ciklusra készülő demokrata politikus – eredetileg nem túl magas – népszerűségének kimondottan jót tett, hogy pártja a félidős választásokon a várakozásokra rácáfolva nem szenvedett el jelentős vereséget. Ezen felbuzdulva jelentette be Joe Biden, hogy 2024-ben mégis szeretne elindulni a választásokon.

Donald Trump levesébe egykori alelnöke köpött bele

Donald Trump a titkosított iratokkal kapcsolatban azzal érvelt, hogy ezeket ő elnökként mozdította el, az államfőnek márpedig megvan a joga ahhoz, hogy feloldja bármely hivatalos dokumentum titkosítását. Az állítása némileg döcög ugyan, ám a szakértő szerint ettől függetlenül bizonyulhat még ez a megközelítés ütőkártyának.

„Donald Trump érvelése abban az értelemben nem állja meg a helyét, hogy nem jelentheti ki önkényesen, a hivatalos folyamat végigzongorázása nélkül semmilyen dokumentumról, hogy az a továbbiakban az nem számít titkosított iratnak. Az azonban, hogy elnökként vitte haza ezeket a bizonyos dokumentumokat, jogi érv, ennek lehet jogi relevanciája”

– mondta a KKI stratégiai igazgatóhelyettese.

A demokratáknak aztán kapóra jött, hogy Mike Pence-t is be lehetett vonni az ügybe, ami Donald Trump érvelését is gyengíti. Alelnökként ugyanis nem lehet titkosításfeloldási extra jogköröket emlegetni.

Az FBI is megjelent a politikai csatatéren

A szakértő kiemelte, hogy az FBI sokkal keményebben bánt Donald Trumppal, mint az aktuális elnökkel. „Más az, mikor házkutatási céllal és amikor csak bizonyos, már lokalizált iratok lefoglalására megy ki az FBI. Donald Trump szemére vethető, hogy kevésbé együttműködő a nyomozás során, mint Joe Biden, ugyanakkor nem is ugyanazt a bánásmódot kapta" – mondta Baranyi Tamás Péter.

A szakértő hozzátette, az FBI az elmúlt évek során – akarva vagy akaratlanul, de – részt vesz a politikai csatározásokban. Úgy látja, a pont, amikor az iroda belépett a politikai térbe, az a momentum volt, amikor 2016-ban öt nappal a választások előtt robbantották ki Hilary Clinton e-mail-botrányát. Kiderült, hogy az elnökjelölt külügyminiszterként a magánlaptopján keresztül folytatott hivatali levelezéseket, és sokak szerint ez döntötte el végül a választási mérleget Donald Trump javára.

Azt lehet érezni, hogy az FBI egyszerre próbálja megőrizni a hitelességét mint szövetségi nyomozóiroda, és – mivel már belépett ebbe a politikai térbe – már nem úgy egyensúlyoz, hogy megpróbál középre állni vagy kimaradni, hanem úgy, hogy ha odacsap az egyik oldalra, gyorsan csap egyet a másikra is. Erre pedig az ötvenes évek óta nem volt példa

– magyarázta a szakértő.

Baranyi Tamás Péter hangsúlyozta, a titkosított levelezésekkel és dokumentumokkal kapcsolatos botrányok a strukturális problémákra is rávilágítanak, ám ezekről kevesebb szó esik. „A túlságosan merev titkosítási szabályok laza értelmezése áthatja az egész politikai életet, ez pedig várhatóan a jövőben sem változik majd” – mondta.

A technikai csőd egyik oldalnak sem érdeke

A befektetőknek tehát a magáningatlanokban talált titkosított iratok miatt nem kell attól tartaniuk, hogy komolyabb belpolitikai bizonytalanságot eredményeznének, egyes szakértői prognózisok szerint azonban adósságplafon emelésével kapcsolatos vita és a technikai csőd réme még megrángatja idén a pénzpiacokat. A lapunknak nyilatkozó szakértő azonban nem ért velük egyet.

„A befektetőknek tudomásul kell venniük, és tudomásul is vették, hogy sokkal volatilisabb, változékonyabb a belpolitikai élet az Egyesült Államokban, mint korábban. Az államháztartás az Egyesült Államokban bizonyos fokig mindig is az erős eladósodottságra épült. Ez nem jelent problémát, hiszen bárki szívesen hitelez nekik, nagy a bizalom az USA irányában, és nem számítok arra, hogy ez a közeljövőben változna.”

A republikánusoknak inkább elvi szinten fontos, hogy érvényesítsék a politikai nézeteiket, mindig is inkább a kormányzati költések visszafogása jellemezte a gazdaság- és államfilozófiájukat. Fontos nekik, hogy 2024-re az a kép éljen róluk a választók fejében, hogy ők a Biden-kormány féktelen költekezéseinek gátat szabó, államháztartásra figyelő politikai erőként funkcionálnak. Ahhoz azonban, hogy a technikai csőd ne következzen be, túl sok érdek fűződik mindkét oldalon, így az elhúzódó vita után végül még időben meg tudnak majd állapodni az adósságplafon emeléséről – prognosztizálja Baranyi Tamás Péter.