Világszerte 2440 milliárd dollárt költöttek tavaly fegyverkezésre, ez 6,8 százalékkal több az egy évvel korábban felállított történelmi csúcshoz, 2240 milliárd dollárnál.

A kimutatást készítő Sipri stockholmi békekutató intézet adatai szerint a legtöbb pénzt továbbra is

  • az Egyesült Államok fordítja fegyverkezésre, egy év alatt 916 milliárd dollárt költöttek el, ami a világ kiadásainak 37 százaléka, a NATO összesített kiadásainak pedig 68 százalékát teszi ki.
  • Kína ismét a második helyre került, tavaly már sorban a 29. éve növelte katonai kiadásait, amelyek így 296 milliárd dollárt tettek ki, 6 százalékkal emelkedve 2022-höz képest.
  • Oroszország áll a harmadik helyen: katonai kiadásai rendkívüli mértékben, 24 százalékkal emelkedtek tavaly, ezzel 109 milliárd dollárra nőttek.
  • Ukrajna a nyolcadik, 64,8 milliárd dollárt fordított az orosz támadás ellen védekező hadseregre, amelynek jelentőségét mutatja, hogy a teljes kormányzati kiadás 58 százalékát fordítja fegyverkezésre.
  • Izrael a 15. helyen áll, katonai kiadásai ugyancsak 24 százalékkal nőttek, és 2023-ban elérték a 27,5 milliárd dollárt. A kiadások növekedését elsősorban Izrael nagyszabású gázai offenzívája magyarázza.
  • Lengyelország áll Magyarország térségében a legmagasabb pozícióban, katonai kiadásai a 14. legmagasabbak a világon, 31,6 milliárd dollárt tettek ki tavaly, ami európai összevetésben a legnagyobb mértékű, 75 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest .

A Sipri elemzője, Nan Tian szerint

a kiadások emelkedése a világ romló helyzetét tükrözi, hiszen azt jelenti, hogy az országok felfegyverzik magukat, mert a diplomácia helyett katonai erőre akarnak támaszkodni.

A kutatók szerint amikor az országok rövid távon növelik katonai kiadásaikat, figyelmen kívül hagynak más fontos területeket, például az egészségügyet, vagy akár az éghajlatváltozást. A szakértők feketén látják a közeljövőt, úgy vélik: sok konfliktusban nincs kilátás a gyors megoldásra - írja a tagesschau.de német hírportál.