A KCNA helyi állami hírügynökség fotókat tett közzé egy Hvaszan-31-nek nevezett új, kisebb nukleáris robbanófejről, amelyet az észak-koreai vezető az Atomfegyver Intézetben tett látogatása során tekintett meg.
Kim Dzsongun a tudósok előtt hangsúlyozta, hogy a nukleáris arzenál „exponenciális” bővítése a cél, és ennek érdekében fel kell gyorsítani a bombák előállításához szükséges üzemanyaggyártást. Szólt az ország nukleáris ellentámadásokra vonatkozó terveiről is.
Több tucat atombombát tudnak legyártani
Egy februárban megjelent dél-koreai védelmi elemzés arról számolt be, hogy Észak-Korea mintegy 70 kilogramm, atombomba gyártásához szükséges plutóniummal rendelkezhet, ami a szakértők szerint 9-18 bombához elegendő. A dokumentumban az is szerepelt, hogy Észak-Korea „jelentős mennyiségű” magasan dúsított urániummal rendelkezik.
Észak-Korea fő nukleáris komplexuma Jongbjonban működik, ezen kívül az ország a feltételezések szerint legalább egy további titkos urándúsító létesítményt működtet.
Jun Szuk Jol reagált az észak-koreai fenyegetésre
Dél-Korea a jövőben egy vasat sem fog adni Észak-Koreának, amennyiben Phenjan tovább növeli nukleáris fegyverkészletét – jelentette ki Jun Szuk Jol dél-koreai elnök kedden Szöulban, a dél-koreai kormány ülésén. Azt is bejelentette, hogy Szöul most először felmérést készít Észak-Korea emberi jogi helyzetéről.
A dél-koreai támogatás megvonásával kapcsolatos államfői megjegyzés csupán órákkal azután hangzott el, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető a nukleáris arzenál „exponenciális” méretű kibővítésére szólította fel országának tudósait.
Jun Szok Jol az észak-koreai emberi jogi visszaélésekről elmondta a kabinetülésen,
az észak-koreai nép emberi jogainak semmibevételét kendőzetlenül meg kell mutatni a nemzetközi közönségnek.
A 2016-ban Szöulban elfogadott észak-koreai emberi jogi törvény értelmében a dél-koreai országegyesítési miniszternek minden évben jelentést kell írnia Észak-Korea emberi jogi helyzetéről. A törvény előírja egy emberi jogi alapítvány létrehozását is, de ez évek óta késik, mert az ellenzéki Demokrata Párt nem hajlandó az igazgatótanács tagjait illetően javaslatokat tenni.
„Az észak-koreai emberi jogi törvényt a gyakorlatban is haladéktalanul alkalmazni kell” – mondta Jun Szuk Jol.
Hozzátette, azt reméli, hogy Észak-Korea emberi jogi helyzete széles körben ismertté válik a szerdán az Egyesült Államok kezdeményezésére tartandó demokráciacsúcs alkalmával és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának folyamatban lévő genfi ülésszakán is.