Az Egyesült Államok és az Európai Unió is elítélte a koszovói rendőrség által egy helyi szerb bankban végrehajtott razziát , mondván, hogy a műveletet nem koordinálták nyugati szövetségesekkel, és ez tovább szítja a feszültséget a térségben.

A koszovói kormánynak az év eleji döntése a szerb dinár használatának korlátozásáról vitát váltott ki Belgráddal. Washington és Brüsszel tárgyalói szintén bírálták Koszovó miniszterelnökét, Albin Kurtit a túl kemény hozzáállása miatt – írja a Bloomberg.

A bankrazzia kiverte a biztosítékot Brüsszelben is

Hetekig tartó tárgyalások után hétfőn is kipattant a feszültség, miután fegyveres rendőrök golyóálló mellényben behatoltak a Banka Postanska Stedionica hat fiókjába Észak-Koszovóban, ahol a legnagyobb szerb közösség él az országban.

„A hétfői művelet ismét azt bizonyítja, hogy a koszovói hatóságok az egyoldalú és koordinálatlan fellépéseket helyezik előtérbe, nem pedig a barátaival és szövetségeseivel való együttműködést” – fogalmazott az EU.

Kölcsönös vádaskodások közepette megszakadtak az EU által közvetített brüsszeli tárgyalások, amelyek a valutavita megoldását célozták. A Szerbiától 2008-ban egyoldalúan kivált Koszovó 2002 óta de facto valutaként használja az eurót, bár nem tagja az euróövezetnek, a szerb kisebbség pedig továbbra is dinárban fizet.

Koszovó szerint az intézkedés célja, hogy fokozza a nemzet pénzügyi rendszerének felügyeletét azáltal, hogy az eurót teszik egyedüli fizetőeszközzé, Albin Kurti pedig kijelentette, hogy a döntésük „nem alkuképes”. Az Egyesült Államok és az EU hatóságai azonban sürgették Pristinát, hogy kerülje a feszültség szítását.

Koszovó saját maga alatt fűrészeli a fát

Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter azt mondta, hogy a rendőri razzia egy „illegális pénzintézet” ellen irányult. A rendőrség tájékoztatása szerint mintegy 1,6 millió eurót, 74,7 millió dinárt, 19 500 svájci frankot és 13 800 dollárnyi illegális készpénzt foglaltak le a fiókokban.

Az akcióra egy héttel azután került sor, hogy a koszovói jegybank bejelentette, hogy a február 1-jei szabályozás átmeneti időszaka véget ért. Hat embert hallgattak ki, köztük Igor Radicsot, a Szerbiai Postatakarékpénztár igazgatóját Koszovóban – közölte a rendőrség.

Milos Vucsevics szerb miniszterelnök elítélte a razziákat, „egy újabb vad tettnek” nevezve azokat, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a koszovói szerbeket.

A Kurti-kormány nyugati szövetségesei részéről nem ez volt az első megrovás ebben a hónapban. Koszovó az utolsó pillanatban engedményt tett a szerb közösségek bizonyos fokú autonómiájuk elismerésére, miközben az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelmét igyekezett sínen tartani.

Németország, Franciaország és Olaszország vezetői azonban visszautasították az ajánlatot, mondván, hogy az eltér az EU tervezetétől, és nem felel meg az európai igényeknek.

Sajnálatos módon az Önök által javasolt lépések nem érnek fel az autonómia megadása felé tett határozott elvárások szintjéhez

– írta Olaf Scholz kancellár, Emmanuel Macron elnök és Giorgia Meloni miniszterelnök május 15-én közös levelében.

Koszovónak a Tanácshoz való csatlakozással kapcsolatos reményei – ami egy lépés a nagyobb nemzetközi elismerés felé – egyelőre szertefoszlottak, mivel a 46 tagú, a demokráciát támogató csoport külügyminiszterei levették azt a napirendről.