Csütörtökön jelezte a Kreml, hogy nyitottak tárgyalni Ukrajnával a háború lezárásáról, noha abban kételkednek, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök erre alkalmas partner-e. Moszkva azért kételkedik Zelenszkij személyében, mert annak elnöki mandátuma májusban lejárt, és nem írt ki új választásokat.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Pekingben járt, ahol kijelentette, hogy Kijev is kész tárgyalni Moszkvával, már amennyiben az orosz fél maradéktalanul tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, de hozzátette, hogy Ukrajna ennek semmi jelét nem látta.

A Kreml is hasonlóan nyilatkozik, a saját feltételeire alapozva ülne tárgyalóasztalhoz. 

„Oroszország nyitott a tárgyalásra, először mégis azt kell megérteni, hogy Ukrajna mennyire áll készen erre, és hogy Kijevnek erre egyáltalán van-e engedélye”

– közölte Dmirtij Peszkov Kreml-szóvivő, és hozzátette, hogy szerinte Zelenszkij az Egyesült Államok bábja, aki folyton mást mond, ráadásul a hivatala is megkérdőjelezhető, hiszen elnöki mandátuma lejárt. Sok mindent kell még tisztázni, de Moszkva gyakorlati szempontból nyitott arra, hogy tárgyalásos úton érje el céljait.

A célok Moszkva és Kijev részéről is világosak, ezen pedig egy fikarcnyit sem változtatott Orbán Viktor békemissziónak titulált, Kijevet és Moszkvát is érintő utazása

– írja az Euronews

A moszkvai vizitet követően Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt elnök és miniszterelnök teljes mértékben elutasította bármilyen tűzszünet gondolatát. Közölte: Moszkva a békeszerződés aláírása után a teljes ukrán kormányzat felszámolását helyezi kilátásba, és felkészül a Szülőföld további védelmére a NATO-val szemben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök még júniusban kijelentette, hogy Oroszország csak akkor fejezi be az ukrajnai háborút, ha Kijev lemond a NATO-hoz való csatlakozás lehetőségéről, és átadja a Moszkva által annektált négy régió teljes területét, tehát Zaporizzsját, Luhanszkot, Donyecket és Herszont.

Kijev ennek a szöges ellentétét gondolja a béketárgyalások alapjának, és azt akarja, hogy Oroszország adja fel az általa jogtalanul annektált ukrajnai régiókat, köztük a 2014-ben elfoglalt Krímet is.