Patkányok? A fény, a szerelem, a divat, a stílus, és természetesen a francia konyha fővárosában? Nos, igen. Ezek az élő négylábú rágcsálók egyáltalán nem olyan szórakoztatóak, mint L' ecsó (Ratatouille), mindenki kedvenc patkányos-éttermes filmjének elképesztő animációs főhőse.
Szemétcunami a szerelem városában
A párizsi kukások idén tavasszal hetekig nem gyűjtötték össze a szemetet az utcákról és a lakosságtól.
A francia főváros lakosai szinte belefulladtak a piszokba, miután közel 10 ezer tonna szemét maradt elszállítatlanul.
Ráadásul ugyancsak tavasszal zajlott a nagy tiltakozási hullám a párizsi utcákon a nemzeti nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelése ellen.
A francia főváros hírhedt rágcsáló populációja pedig köszönte szépen az ingyen falatokat, és durvábban szaporodik, mint valaha: a becslések szerint már messze meghaladja a 6 milliót a párizsi patkányok száma.
Mindez egy évvel az olimpia előtt, miközben évente 13,5 millió turista keresi fel a fény városát a világ minden tájáról.
Patkányvédő aktivisták
Párizs patkányai minden eddiginél jobban láthatóak, most már szinte mindenhol ott vannak: a Szajna mentén, a festői Tuileriák ösvényein és az elegáns külvárosi házak kertjében.
Meglepő, ám a párizsi patkányok elleni hatékony fellépést egy sor állatvédő szervezet kritizálja, köztük talán a leghangosabban a PAZ (Paris Animals Zoopolis), amelynek aktivistái szerint a város patkányoktól való megszabadítása csapdákkal és patkányméreggel teljesen embertelen.
A szemétsztrájk során a PAZ egyik tagja, egyben városi tanácsos, Douchka Marcovitch azzal érvelt, hogy a patkányok naponta több tonna hulladékot esznek meg:
Hasznos eszközök Párizs tisztán tartásában.
Ezért ő a kiirtás helyett, a patkányokkal történő humánus együttélésben hisz, és úgy döntött, hogy együttélési bizottságot alakít – számolt be róla a CNN.
Magukkal hozták a bubópestist
Mindezt annak tudatában fogalmazta meg a párizsi városi tanácsos, hogy a francia főváros hosszú múltra tekint vissza a patkányokkal.
A 14. században a teherhajókkal érkező patkányok magukkal hozták a bubópestist, amely a város lakosságának egyharmadát megölte. Azóta Párizs még mindig nem találta meg a módját, hogy megszabaduljon a négylábú rágcsálóktól. (Egyébként a pestis még mindig létezik a világ egyes részein, bár manapság már antibiotikumokkal is kezeljük.)