Tovább fokozta az amerikai választások körüli feszültséget az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága által múlt héten hozott, mérföldkőnek számító ítélete, ami kimondta, hogy az elnök nem vonható felelősségre olyan cselekmények miatt, amelyek az alkotmányos jogkörébe tartoznak, és amely első ízben ismeri el az elnöki mentességet a vádemelés alól.
Az ítélet értelmében tehát a végrehajtó hatalom fejének nem kell felelnie a hivatali ideje alatt hozott hivatalos döntéseiért, amennyiben azokat elnöki minősítésében hozta meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Donald Trump ellen a novemberi választások előtt már nem indulhat újabb büntetőper a 2021. január 6.-i capitoliumi puccskísérlete miatt, illetve az elnöki hatalom a jövőben is jóval nehezebben lesz elszámoltatható. A konzervatív többségű, 6 republikánus és 3 demokrata bírát számláló testület megsemmisítette az alsóbb fokú bíróság azon döntését, amely szerint nem illeti Trumpot mentelmi jog a Joe Biden elleni 2020-as választási vereség visszafordítására irányuló erőfeszítései miatt.
Felelősség a Capitolium ostromáért
A képviselőház republikánus többsége 2021 februárjában felmentette Trumpot az impeachment, tehát a közjogi felelősségre vonás eljárása alól, melyet az ominózus januári zendülésre, a Capitolium lerohanására való felbujtás vádja váltott ki. A volt elnök ellen indított impeachment a védelem érvelése szerint azért nem volt indokolt, mert az igazságszolgáltatásnak lett volna lehetősége elítélni a republikánus politikust hivatali idejének lejártával is.
Ezzel szemben az amerikai történelemben meghatározó precedenst teremtő új, legfelsőbb bírósági döntés ellehetetleníti a felelősségre vonást azáltal, hogy az elnököt feltételezett (presumptive) mentességgel ruházza fel.
Jack Smith, az igazságügy miniszter által kijelölt különleges ügyész 2023 augusztusában emelt vádat Donald Trump ellen a capitoliumi ostromban játszott szerepével kapcsolatban. A washingtoni szövetségi büntetőügyben azonban a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy Trump teljesen mentes az igazságügyi minisztérium tisztviselőivel folytatott egyeztetései kapcsán, továbbá „feltehetően immunis” az akkori alelnökével Mike Pence-szel való interakcióit illetően, akire a vádirat szerint nyomást gyakorolt, hogy akadályozza Biden győzelmének kongresszusi igazolását. A bíróság visszaküldte ezt, és másik két kategóriát az alsóbb szintű bíróságoknak, hogy megállapítsák, Trumpnak van-e mentelmi joga. Az alkotmány értelmezéséért felelős testület ítélete valószínűtlenné teszi, hogy a választások előtt bíróság elé állítsák az ügyben a republikánus elnökjelöltet.
Arra a következtetésre jutottunk, hogy az elválasztott hatalmak alkotmányos felépítése értelmében az elnöki hatalom természete megköveteli, hogy a volt elnök hivatali ideje alatt bizonyos mentességgel rendelkezzen a hivatalos cselekmények miatti büntetőeljárás alól
– írta John Roberts főbíró indoklásában.
Trump egy közösségi média posztban üdvözölte a kihirdetett ítéletet, és ezt írta: „Nagy győzelem ez az alkotmányunknak és a demokráciának, büszke vagyok, hogy amerikai lehetek.”
Éles bírálatok záporoznak
Sonia Sotomayor, és a másik két liberális bíró különvéleménye szerint az ítélet „törvényen kívüli zónát” teremt az elnök körül, hiszen az lényegében abszolút immunitást biztosít számára. Sotomayor hangsúlyozta, hogy a döntés valójában ellene megy az alkotmány szövegének; az alapító atyák okkal nem ruháztak mentességet az elnökre a zsarnoki hatalom megelőzése végett. Joe Biden jelenleg regnáló elnök is éles kritikát fogalmazott meg „veszélyes precedensnek” nevezve a döntést.
Ez a nemzet azon az elven alapult, hogy Amerikában nincsenek királyok...senki sem áll a törvények felett, még az Egyesült Államok elnöke sem
– tette hozzá Biden, miután egyik kampánytisztviselője úgy fogalmazott, hogy az ítélet megkönnyítette Trumpnak a diktatúrához vezető út kikövezését.
Máris kihasználják az ütőkártyát
A Legfelsőbb Bíróság ítéletére hivatkozva a republikánus elnökjelölt ügyvédei pénteken arra kérték az illetékes amerikai bírót, hogy részlegesen függessze fel azon büntetőpert, aminek vádja szerint Trump a hivatalából való kilépése után illegálisan megőrzött bizalmas nemzetbiztonsági dokumentumokat, és akadályozta a kormány erőfeszítéseit az anyagok visszaszerzésére – írja a Reuters. Érvelésük értlemében Trump hivatali okokból szállítatta a titkos iratokat floridai üdülőhelyére (tehát elnöki minőségében cselekedett).
Arról, hogy mit is jelent a gyakorlatban az elnöki hatalom korlátainak csökkenése, Lattmann Tamás nemzetközi jogászt kérdezte az Economx.
Precedens nélküli ítélet
Meglepőnek tartja a szakértő a döntést tekintettel arra, hogy az amerikai alkotmányos rendszerre ezidáig a funkcionális megközelítés alkalmazása volt jellemző, ami azt jelenti, hogy az abszolút védettség gondolata távol állt az amerikai alkotmányos gyakorlattól, és kizárólag egy konkrét funkcióra vonatkozóan fogadta el az immunitást (legyen szó például a diplomáciai mentességről).
Történelmileg az egyik legfőbb különbség az amerikai elnök és az angol király között az volt, hogy az előbbit az úgynevezett királyi mentességek nem illették meg, ettől mindig is élesen elhatárolódtak.
Ezt a funkcionális megközelítést töri meg a bíróság precedens nélküli ítélete, nem csoda, hogy éles különvélemények születtek az egyet nem értő, liberális bírák részéről. A többséget alkotó hat konzervatív bíró döntése már csak azért is érdekes, mert ők többnyire az alkotmány szó szerinti értelmezésének a hívei (tehát nem szeretnek eltérni az eredeti szövegtől), mégis ezúttal az elnöki immunitás mellett tették le a voksukat, ami nem szerepelt az alapító atyák szövegezésében.
Sérül a fékek és ellensúlyok rendszere?
Ellenben a szakértő nem gondolja, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere – aminek lényege, hogy a három hatalmi ág kölcsönösen felügyelje és egyensúlyban tartsa egymást – veszélyeztetve lenne a meghozott jogi ítélet által, mivel
a törvényhozói ágnak, azon belül a Szenátusnak továbbra is van lehetősége az elnököt megbuktatni és korlátok közé szorítani a mozgáskörét.
Ám az tény és való, hogy az elnök hivatali ideje alatt elkövetett cselekedeteinek a felelőssége innentől kezdve nehezebben lesz megállapítható, és maga a hatalom korlátozásának a lehetősége is visszaszorul.
– állítja a nemzetközi jogász.
Ennek különösen a Donald Trump elleni büntetőperek esetében van szerepe. A szakértő szerint azonban nem a fent említett büntetőügyekben, inkább más, a demokrata többségű államok államügyészei által indított büntetőeljárások esetében lehet arra számítani, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete megnehezíti majd Trump felelősségre vonását.
Trump így is megőrzi népszerűségét
Lattmann Tamás arra számít, hogy
a kampányban komoly szerepet fog játszani az elnöki mentesség témája: a Biden adminisztráció mindenképp antagonizálni fogja a precedens nélküli a bírósági ítéletet, hogy politikai tőkét kovácsoljon a kialakult helyzetből.
Ugyanakkor a szakértő szerint Trump megítélésén nem fog nagy nyomot hagyni a kritika, miszerint az általa a Legfelsőbb Bíróság székeibe ültetett ultrakonzervatív bírák olyan döntést hoztak, amivel mostantól sokkal nehezebb lesz az ő (és minden következő) amerikai elnök személyét számonkérni büntetőügyekben. A jogász úgy véli, hogy Biden egészségügyi állapota továbbra is sokkal jelentősebb beszédtémát fog szolgáltatni a médiában, és ezáltal a választások kimenetelére is nagyobb hatással lesz.
A 78 éves Donald Trump az első volt amerikai elnök, aki ellen büntetőeljárás indult (összesen négy), és akit bűncselekmény miatt elítéltek. Idén májusban 34 rendbeli okirat-hamisításban találták bűnösnek a manhattani bíróságon, a vád szerint a 2016-os választások előtt hallgatási pénzt fizetett egy pornósztárnak, hogy elkerülje szexbotrányának napvilágra kerülését. A büntetés pontos mértékének kiszabása júliusban várható.
Kérdéses kit választ alelnöknek
Trump alelnökjelöltjének a személyét még mindig homály fedi. A politikusnak jövő hétig kell döntést hoznia arról, hogy kit választ a tisztségre, hiszen ekkor a kongresszus küldöttei hivatalosan is jelölik Trumpot és egyelőre meg nem nevezett indulópartnerét a republikánus párt elnökjelöltjeinek.Korábban azt nyilatkozta, hogy JD Vance, Marco Rubio, Tim Scott szenátorok, illetve Doug Burgum észak-dakotai kormányzó is mérlegelés alatt áll – írja a Time.